nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Igény, az volna rá?

Az Urálon túl a tévéből is lehet obi-ugor nyelveket tanulni. Bár e nyelveket a kihalás veszélye fenyegeti, a tanításukat nem kapkodják el: négy év alatt jutottak el az ábécék végéig.

Horváth Csilla | 2015. december 11.
|  

Hanti-Manszijszk a Hanti-Manysi Autonóm Körzet – Jugra kulturális, oktatási és közigazgatási központja, százezer fős nagyváros. A város lakosságának mintegy 1,5%-a hanti, manysi nemzetiségű, ez az arány a körzet obi-ugor lakosságának (0,7%) a kétszerese. Számos obi-ugor kulturális és tudományos intézmény székhelye működik Hanti-Manszijszkban, ennek ellenére a hanti és manysi nyelvoktatás helyzete nagyon visszás, a választék meglehetősen csekély. Az obi-ugor nyelvek fokozatosan kiszorulnak a felsőoktatásból: először a helyi egyetemen működő hanti és manysi tanszékeket vonták össze, majd szüntették meg (ideiglenesen), idén a Pedagógia Főiskola hasonló tanszékeit próbálták bezárni, a hírek szerint sikertelenül, így a főiskolán tovább folyik a manysi, (kazimi) hanti szakos tanítók képzése.

Hanti nyelvjárások
Hanti-Manszijszkban

Míg a manysi nyelv napjainkban már lényegében tagolatlan, a hanti nyelvnek ma is több dialektusa használatos. Hanti-Manszijszkban kazimi, suriskari, szurguti és vahi hantik élnek, ezeknek a nyelvjárásoknak zajlik a kutatása is. Nyelvoktatás a városban azonban csak a kazimi dialektusban elérhető. Ez főleg azért okoz nehézséget, mivel a hanti nyelv dialektusai nem kölcsönösen érthetőek, vagyis az egyik nyelvváltozatot beszélő hanti nem feltétlenül tud egy másik dialektust használóval hantiul társalogni. Ezek a különbségek a nyelvoktatás során is problémát jelentenek.

A hanti-manszijszki általános iskolákban soha nem is tanították az obi-ugor nyelveket, sem kötelező, sem fakultatív formában, sőt, a körzet őshonos népeinek nyelvét, kultúráját bemutató más tantárgy sem volt része a tantervnek. Ez a hiány szúrt szemet a kilencvenes évek végén egy a városban dolgozó (egyébként manysi) tanárnőnek, Tatyjana Vagyicsupovának, aki feladatának érezte, hogy változtasson a helyzeten. Kollégákat véve maga mellé 2003-ben megnyitotta a Liling Szójum (’élő patak’ manysiul) Oktatóközpontot, ahol a városban elsőként tanmenetbe emelte a (kazimi) hanti és manysi nyelvórákat, a tanórákra – a központ kapacitásának is megfelelően – körülbelül 15-20 gyermek járt.

Pillanatkép egy kazimi hanti nyelvóráról: Jevdokija Nyomiszova a hanti ábécé csak orosz jövevényszavakban használatos betűit tanítja Liza Poszohovának (katt a videóhoz)
Pillanatkép egy kazimi hanti nyelvóráról: Jevdokija Nyomiszova a hanti ábécé csak orosz jövevényszavakban használatos betűit tanítja Liza Poszohovának (katt a videóhoz)
(Forrás: Urga TV)

Bár a Liling Szójum Központ kurzusaira már régóta várólistán lehetett bejutni, az obi-ugor nyelvek tanítása iránt mégsem a közoktatási intézmények, hanem helyi média kezdett el először érdeklődni. Az obi-ugor nyelvek már korábban is megjelentek a tv-programokban, elsősorban az állami televízió regionális stúdiójában, a Jugorijában, illetve az egyik körzeti tévécsatorna, a Jugra TV műsorán. (A csatornák megkülönböztetését nehezíti az a körzetben általánosan elterjedt szokás, hogy cégeket, vállalkozásokat a körzet nevében is szereplő Jugra szóval, vagy annak valamilyen továbbképzett változatával nevezik, létezik például Jugorija nevű biztosítócég is.) A Jugorija ad helyt a heti három-négy alkalommal jelentkező manysi és hanti nyelvű híradóknak, de az elkészített anyagokat sajnos nem tárolják a közönség számára is hozzáférhető módon. A Jugra TV elsősorban az orosz nyelvű közönségre gondol, és Szevernij dom (’északi ház’) című heti riportműsorán túl rendszeresen készít tematikus műsorokat az obi-ugor népek életéről.

A Jugorija jelentkezett először televízió manysi és (kazimi) hanti nyelvleckékkel is. A – micsoda meglepetés – Jugorika című műsorban általában egy tanár és egy diák szerepel. A hanti nyelvleckék első epizódjaiban Marija Vagatova hanti költőnő oktatta Pjotr Moldanovot, majd a tankönyvíró Jevdokija Nyomiszova tanította hantira Liza Poszohovát. A manysi nyelvórák szereplői a Liling Szójum Oktatóközpont munkatársai közül kerültek ki: a diák szerepében szinte minden alkalommal Okszana Vagyicsupova, tanára kezdetben Vlagyimir Merov volt, a sorozat nagyobb részében pedig Olga Norova. A mintegy ötven epizód egyenként átlag öt-nyolc perc hosszú, nagyobb részben orosz, mint hanti vagy manysi nyelvűek. Mivel a nyelvleckék újabban mindössze havonta egyszer szerepelnek a Jugra TV műsorán (és akkor is egyik alakalommal a manysi, másik alkalommal a hanti adás, vagyis ha valaki csak az egyik nyelv iránt érdeklődik, két fejezet között két hónapot is várnia kell), nem csoda, hogy a négy éve indult sorozatban még csak most értek az ábécé utolsó betűjéhez.

Az említett videócsaládok nehezen tekinthetők másnak, mint az obi-ugor nyelveket népszerűsíteni kívánó reklámanyagoknak. Bár a videók nézettségét és közvetlen hatását vizsgáló tanulmány nem született, minden amatőrizmusuk és bájos direktségük mellett is eredményesen látszanak működni. A Liling Szójum Oktatóközpont pedagógusai szerint Hanti-Manszijszkban sosem volt még ilyen magas az obi-ugor nyelvek és kultúrák iránti érdeklődés. Az öt évvel ezelőtti hatvan tanulóhoz képest most mintegy ötszáz diákkal foglalkoznak, többségükkel nem saját épületükben, hanem azokban az óvodákban, iskolákban, ahová a gyermekek egyébként járnak. Az ötszázból mintegy száz-százhúsz diák tanul hantiul és manysiul, az összlétszám arányaihoz hasonlóan mindössze néhányan járnak az oktatóközpont épületébe, gyakoribb az, hogy a nyelvet tanító pedagógus száll ki az iskolába óraadóként.

Manysi nyelvóra a Liling Szójum Oktatóközpontban (Hanti-Manszijszk, 2009)
Manysi nyelvóra a Liling Szójum Oktatóközpontban (Hanti-Manszijszk, 2009)
(Forrás: Horváth Csilla)

Az általános iskolai hanti és manysi nyelvoktatás kísérleti elindítása előtt a szülőknek nyilatkozniuk kellett szándékukról, rendelkezésre álló hanti vagy manysi nyelvóra esetén kérnék-e gyermekük részvételét. A közvélemény-kutatás eredményét nem hozták nyilvánosságra, de a szülők és a pedagógusok szóbeli közlései alapján egyértelműen látszik, hogy a jelenleginél jóval több nyelvórára lenne igény. Kimaradtak az iskolai nyelvoktatásból azok, akik osztályukban egyedüliként kérték a nyelvórák bevezetését, valamint egyik tanévről a másikra nyelvi tanulmányaik megszakítására kényszerültek azok, akiknek oktatását korábbi tanáruk kompetencia vagy megfelelő tankönyv hiányában kénytelen volt megszakítani.

Bár a városi pedagógiai főiskolán folyamatosan képeznek manysitanárokat, Hanti-Manszijkban jelenleg kizárólag a Liling Szójum Oktatóközpont pedagógusai dolgoznak a közoktatásban nyelvoktatóként, ez a gyakorlatban két hanti- és egy manysitanárt jelent. Könnyen belátható, hogy három tanár képtelen ellátni egy százezres város igényeit, azt már azonban nehezebb elmagyarázni, miért nem tud más pedagógus besegíteni a munkájukban, illetve miért használják évek óta a saját oktatási anyagaikat a kiadott tankönyvek helyett. Következő cikkünkben ennek a kérdésnek járunk utána.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 szeverna 2016. január 23. 21:05

Legalább van érdeklődés,még ha csak divatból is...? Viszont segíthet a nyelvek megmentésében.

Információ
X