nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Talán igaz sem volt…
Képes őstörténet

Ezen a héten Száray Miklós 9. osztályos tankönyvéből próbáljuk megérteni a magyar őstörténetet. A múlt végtelen, ismereteink végesek: lehetett így is, lehetett úgy is – a tudósok még dolgoznak a probléma megoldásán. De akkor mit tanítsunk?

zegernyei | 2014. december 5.
|  

Legutóbbi írásunkban a 9. osztályos kísérleti történelemtankönyvvel foglalkoztunk. A tankönyv két szerzője közül Borhegyi Péter a budapesti Apáczai Gimnázium tanára, miként a most sorra kerülő mű szerzője, Száray Miklós is. Vagyis elmondhatjuk, hogy eme nemes műintézmény diktálja nekünk a történelmet. (Egykor zegernyei is sokat járt az Apáczai mellé, midőn reggelente harcba indult a szomszéd óvoda dadusai, tökfőzelékei és borzalmas levesei ellen. Persze ez már nagyon rég volt, akkor még zöld trolibuszok jártak Pesten, de az óvodai élményeket azóta sem emésztettük meg.)

A piacon élve hagyott történelemtankönyvek közül a Száray-féle műnek két változata is kapható a Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó mintaboltjában. Ez a szellemes nevű cég az egykori Nemzeti Tankönyvkiadó utóda, de bekebelezte az Apáczai Kiadót is. Új nevéből azonban valamilyen szabotázs következtében lemaradt a nemzeti jelző.

Magyar övveret Szubotcából (Ukrajna)
Magyar övveret Szubotcából (Ukrajna)
(Forrás: Türk Attila fotója)

Őstörténet először

A boltban a tankönyv korábbi változatának 2011-es kiadása kapható. A kötet 224 oldal terjedelmű, 540 gramm súlyú. Még néhány ilyen nehéz könyv a hátizsákban, és a gyerek garantáltan hanyatt esik, midőn elindítjuk az iskolába. (Magyar asszonyok, szüljetek erős gyermekeket!)

A tankönyv borítója azt ígéri, hogy ő maga a forrásközpontú történelem. Ha átlapozzuk, láthatjuk, hogy a magyarázó, kifejtő szövegrészek között nagyon sok a feldolgozandó forrás, kép és térkép. Ennek következtében a tankönyv igen dekoratív, olyan, mint egy gyerekeknek szánt képes enciklopédia. Esetleg megpróbálhatjuk a saját csemeténknek karácsonyra megvenni az egész sorozatot. Persze, lehet, hogy ő nem örülne ennek az ötletünknek, mi viszont sok pénzt spórolnánk vele.

A könyvben a négy utolsó lecke (37–40.) foglalkozik a magyar ősidőktől az államalapításig terjedő korszakkal. A magyar őstörténet kérdései című 37. fejezetnek a nép fogalmáról és az őstörténet forrásairól szóló bekezdései a szférák zenéjéhez avagy bülbül madarak csicsergéséhez hasonló érzetet keltenek elménkben, átjár minket a melegség: lám, lehet tanítani, hogy semmi sem úgy van, ahogy volt, de másképp sincs. Vagyis lehet találgatni, mi történt, mivel „a magyar őstörténet kutatásának legnagyobb nehézségét a források hiánya jelenti”. Száray tanár úr bemutatja a tudomány korlátait: pontosan leírja, mire jó és mire képes a nyelvészet, valamint a régészet. Rénhírek-kommentelőknek kötelező olvasmány. Talán csak azon gondolkodnánk el, hogy „a folyamatosan vándorló, szétváló és egyesülő nomád törzseknél gyakori volt a nyelvcsere”. Ezt ugyanis csak feltételezni lehet, bizonyítani kevésbé. Tovább olvasva azt találjuk, hogy a forráshiány következményei a tudományos viták: „A vitát, amely döntően a finnugor vagy a török származás kérdése körül zajlik, politikai felhangok is kísérték.”

Itt már egy kis finomítást javasolunk: tudományos vita a finnugor vagy török származás kérdéséről csak a 19. század második felében zajlott. Akkor eldőlt, hogy a magyar finnugor nyelv, a honfoglalókat pedig korábban jelentős török kulturális hatás érte. A vita körüli felhangokról egyébként jókat ír a könyv, de nem ártana rögzíteni, hogy ez a vita a „finnugor vagy a török származás kérdése körül” már nem a tudományos térben folyik.

Rendkívül jó az a megállapítás is, hogy a magyarság sok más néphez hasonlóan többgyökerű. Ennek megtanítása másutt is haszonnal kecsegtet, mivel toleranciára nevel másokkal szemben. Azzal is egyetérthetünk, hogy a diákoknak törekedniük kell önálló véleményük kialakítására.

A magyarok vándorlása ‒ 1. változat
A magyarok vándorlása ‒ 1. változat
(Forrás: Száray Miklós: Történelem I. középiskolák 9. évfolyam. Bp. 2011: 210.)

A leckéhez tartozó képek közül az egyik aláírása hibás. Ez: „avar kori (fent) és honfoglalás kori (lent) szíjvégek”. Az avar kori tárgy ugyanis csat, nem pedig szíjvég.

A 38. fejezet (Népünk vándorlása a pusztán) foglalkozik a finnugor ősidőkkel. Az események leírása, a kronológia itt is hiba nélküli, a tudományban leginkább elfogadott menetrendet tükrözi. A szövegben alig egy-két hasogatni való szőrszálat találunk, íme:

A családfaábra szinte tökéletes, csak a közfinnek helyett kellett volna közfinnt, vagy balti finnt írni. Nagyon hasznos ötlet a magyarok vándorlását és a feltételezett őshazákat egy térképen ábrázolni. Ezzel kapcsolatban csupán a szövegben nem említett altaji őshaza szerepeltetésével van gondunk: vajon tudják a tanárok, hogy ki és mikor származtatta a magyarokat az Altaj vidéki minuszinszki medencéből? (Molnár Erik az 1950-es években). Altáj helyett inkább az Altaj írásmódot javasoljuk a félreértések elkerülése végett.

Irtisz nevű folyó nincs, azt Irtisnek hívják. A bonyodalmat nyilván az angolból való átírás okozza, de a cirill betűs térképek a folyó nevét mindig [s]-sel írják (Иртыш).

„Ezt a területet a ma ott élő tatár népről Baskíriának nevezik.” Baskíriát (Baskortosztant) nem a tatárok, hanem a baskírok után hívják úgy, ahogy. A tatárok viszont a Tatár Köztársaság (Tatarsztan) névadói. A baskírok és a tatárok közeli nyelvrokonok, de a baskírok nem tatárok (habár igen összekeveredtek). Egyébként a turkológusok már egy ideje úgy vélik, hogy a Jenő és Gyarmat törzsnevek mégsem maradtak fönn a baskíroknál.

Magyar övveretek Bolsije Tiganiból (Tatár Köztársaság, Magna Hungaria)
Magyar övveretek Bolsije Tiganiból (Tatár Köztársaság, Magna Hungaria)
(Forrás: Fodor István: Őstörténet és honfoglalás (Magyarország története 1.) Bp. 2009: 44.)

A honfoglalással foglalkozó 39. fejezet röviden bemutatja a Kárpát-medence 5-9. századi etnikai viszonyait is. Ezt a fejezetet a László Gyula-féle kettős honfoglalás elméletének egy egész oldalt elfoglaló bemutatása zárja. Erről a kísérleti tankönyv kapcsán már megírtuk a véleményünket. Ha már a kettős honfoglalás szerepel a kerettantervben, akkor jó lenne beleírni a tankönyvekbe, hogy a történészek és a régészek egy-két kivétellel sosem fogadták el. Mindamellett a 9. század története és a honfoglalás menete örök kutatási téma marad. László Gyula munkássága óta azonban van újabb elképzelés is. Például Szőke Béla Miklósé, aki szerint az Alföld a 9. század közepétől már magyar felségterület volt, vagyis 895-ben a honfoglalók pontosan tudták, hová jönnek. Csupán addigi birodalmuk peremvidékére költöztek át.

A tankönyvet és a magyar őstörténeti leckéket a kalandozások és az államalapítás zárja. Mi is megelégedetten zárhatjuk be a könyvet, részünkről javasoljuk a Hundidac arany-díjára (pardon, 2007-ben már megkapta).

Őstörténet másodszor

A kerettanterv módosítása miatt 2013-ban megjelent az új, forrásközpontú 9. osztályos tankönyv. Ez már nem az államalapításig, hanem Hunyadi Mátyás koráig követi a történelmet. Ennek megfelelően 12 oldallal hosszabb és 30 grammal nehezebb, mint az elődje. A tananyagbővülésnek áldozatul esett a magyar őstörténet: a korábbi 15 oldalról 9 oldalra csökkent a terjedelme. A magyarázó, kifejtő szöveg ugyanaz (értékelését lásd feljebb), a kapcsolódó források azonban megfogyatkoztak. A térképek, ábrák megújultak, illetve a helyhiány miatt részben összementek. A tankönyv „új forrásközpontú”, vagyis kevesebb benne a forrás. Érthető, nem?

Új a családfaábra is. Most másutt van benne egy apró hiba: muromák helyett muromát kellett volna írni.

Az új tankönyv elindult a török rokonság felé. A finnugor őstörténetet immár azzal a címmel indítja, hogy „A finnugor felfogás”. Vagyis még nem veszi át az interneten mindenütt olvasható „finnugor elmélet” terminológiát, keres egy szinonimát az elmélet szóra, de már hajlik az átállásra. Ezt jelzi a következő alfejezet (címe: Népünk vándorlása) első mondata is: „Akár a délre húzódó finnugorok voltak, akár a sztyeppe török nomádjai, akár e két csoport összeolvadásából alakult ki a magyarság, az biztos, hogy őseink önálló élete valahol Nyugat-Szibéria és Közép-Ázsia térségében kezdődött.”

A magyarok vándorlása ‒ 2. változat
A magyarok vándorlása ‒ 2. változat
(Forrás: Száray Miklós: Történelem 9. Bp. 2013: 175.)

Érdekes, hogy az új változatban érezhető elbizonytalanodással szemben a magyarok vándorlását bemutató új térkép csak egy lehetséges útvonalat és őshazát ábrázol a korábbi kiadás négy lehetőségével szemben. A térkép másik újítása, hogy immár két kaukázusi magyar néptöredéket ábrázol: a szavárdokat és a Kuma folyó mentieket. Reméljük, ez utóbbi csoportról szólván minden tanár elmeséli a diákjainak, hogy létezésükre a honfoglalás körüli időkből nincs adat, s egyébként is a kaukázusi magyarok története egyelőre igen homályos, csak annyit tudunk biztosan, hogy vagy voltak, vagy nem.

A térképet böngészve megtalálhatjuk, hogy hol köttetett meg a vérszerződés. A szerző és a térképrajzolók esetleg azt is tudják, hol áldozták föl Álmost? Netán, hol álmodta teherbe magát Emese?

Az új térképen nemcsak az Irtis, hanem az Isim folyó neve is helytelenül szerepel (Iszimnek van írva).

Az új tankönyv kisebb terjedelmét az egész honfoglalás megszenvedte: egy leckébe került a kalandozásokkal. A kettős honfoglalást sajnos sikerült beleszuszakolni a megrövidített terjedelmű őstörténetbe is. Szinte láthatatlanná zsugorodott a László Gyula-féle térkép az avar–magyar együttélésről, de azért mégis ott van, és készült egy új táblázat is, amelynek segítségével mérlegelhetjük: kettős vagy egyes honfoglalás volt-e. Éppenséggel lehet rajta gondolkodni, de azt is tudni kell hozzá, hogy a László Gyula által felhozott érvek egy részét megcáfolták, másokat pedig felülírt az idő, vagyis az újabb régészeti leletek kardjába dőlve múltak ki.

Reméljük, a forrásközpontú történelem tankönyvnek nem lesz még újabb változata, még kurtább őstörténettel, mert akkor előbb-utóbb eljutunk a sumer–magyar rokonságig is.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
151 ahitnehézcsapás 2015. június 25. 23:31

...a mongolok „végső tenger” keresésének...

.

Idzsi a Ten.

Egy az Isten.

Egy Élő Jó Isten.

.

Birum bir birshag.

Három az igazság.

150 hovatovabb 2015. január 9. 02:37

Egy az Isten : "Tengri"

és hogy mit gondol az arab mit akar az isten

s155239215.onlinehome.us/turkic/10_History/IbnFadlanEn.htm

talked to him in Turkish. And Takin started to laugh and said: "Really, this Turk tells you: What our lord wants from us? He kills us with a cold, and if we knew what he wants, we would surely give it to him". Then I said to him: "Tell him, he wants from you to say: "There is no god except Allah". He laughed and said: "If we knew (it), we would surely do it"

.

says: "Bir Tengri", and that in Turkish is "One God"

149 hovatovabb 2015. január 9. 02:31

írott őstörténet 922

IbnFadlan utazása a türkök, volgárok földjére

Almis volgai bolgár fejedelem hívására 921-ben indult el Bagdadból' (21 June 921

a király arabul malik

itt általában Baltavar, malik of Bulgar (de "malik of the Turk Guzzes is called Yabgu" stb)

s155239215.onlinehome.us/turkic/10_History/IbnFadlanEn.htm

.

A pogány vallásokról kevés a mondanivalója. De a baskír phallus-kultusz felkelti az érdeklődését, mert megkérdezi tolmácsa közvetítésével a bennszülöttek egyikét, mi az értelme egy fából készült penis imádatának és leírja a választ: "Mivel én is valami hasonlótól lettem és nem ismerek más teremtőt, aki engem csinált volna." Aztán hozzáteszi: "Közülünk (a baskirok közül) egyesek tizenkét istenségben hisznek: egy isten a télnek, egy másik a nyárnak, egy az esőnek, egy a szélnek, egy a fáknak, egy az embereknek, egy a lovaknak, egy a víznek, egy az éjszakának, egy a nappalnak, egy a halál istene és egy a földé, míg közöttük a leghatalmasabb az, amelyik az égben lakik, de ez tanácsot tart a többi istenekkel és mindannyian elégedettek azzal, amit a többiek tesznek...

.

.

törökül: Türk Tekin, Sekalibeli Bars

dergiler.ankara.edu.tr/dergiler/37/1691/18028.pdf

10sz Alp Tigin, Sebük Tekin

en.wikipedia.org/wiki/Timeline_of_the_Turkic_peoples_(500–1300)

Kül Tigin építette a derbenti Vaskaput

en.wikipedia.org/wiki/Temir_Kapig

.

törökül: el-Muktedir

"Halife el-Muktedir'in Sekalibe kiralina

en.wikipedia.org/wiki/Al-Muqtadir

.

karacsong az Etelvárra tartó úton

1 farsakh 30 stadion

en.wikipedia.org/wiki/Parasang

I was informed by the residents of the country that when it is winter time, the night attains to the length of the day, and the day attains to the shortness of the night. The phenomenon is such that when one of us goes forth to a clace called Atil—between which place and us there is less than the distance of a farsakh’s journey—at day break, he does not reach it until dark, until the time all the stars have risen and covered the sky. We did not leave the country until the night had become long and the day short.

I saw that the inhabitants of this region regard the barking of dogs as very ausicious, and they rejoice at it saying: “It will be a year of fertility, blessings and well-being.”

I found snakes to be abundant in their land to the extent that a branch of a tree will have ten or more snakes entwined around it.

The natives do not kill the snakes, and the snakes do not harm them. I once saw it a certain locality a tall tree, which was more than a hundred cubits long. This tree, which had fallen down, had a trunk of great magnitude. I stopped to look at it, when it began to move—a fact which frightened me. As I looked at it closely, I saw on the trunk a snake that was close to it in thickness and length. When it saw me, the snake dropped down from it and disappeared among the trees. I was terrified, and came and told the King and those in his cmpany, but they did not show any inteerst in the matter. And the Kng said: “Do not be distressed, they will not harm you.”

We alighted with the King at a camp site, and my companions, Tekin, Sawsan, and Baris and I, together with the man from among the companions of the King, went in among the trees and came upon a small green stalk, thin like a spindle but longer, from which grew a green shoot. On top of the shoot broad leaves stretched out on the ground, and were spread out over it like a freshly sprouted plant. On it were berries which no one who ate them would doubt that they were Amlisi pomegranets.

.

Birgün Harezmli, Durun, Bekend

Aralarinda Arpadan Kiral Böylece Üstelik

Kiral askerini, Bunda kiralin Kirallarindan

dergiler.ankara.edu.tr/dergiler/37/1691/18028.pdf

.

...............

@zegernyei: ennyit érnek a szavaid. én nem csak viccből mondom valakire h fasiszta.

148 hovatovabb 2015. január 5. 19:33

h valakit idézzek aki ugyanúgy ismert hozzám hasonlóan hozzád hasonlókat:

a te szavaid

.

a te agyadban

a te észjárásod

147 arafuraferi 2015. január 5. 13:41

@GéKI: minek elemzel valamit, ha nem érted? a fasisztázást pedig hovatovább vezette be még a százzal ezelőtti nickjén, ezt a szót mondták neki leggyakrabban a debil és a majom mellett, ezért ezt tudja legjobban. Hiába rúgják ki úgyis visszajön ide picsogni, tehát amíg ez a zártosztályszökevény idejár, addig a stílus is marad.

146 arafuraferi 2015. január 5. 13:36

@hovatovabb: "miért vagyok fasiszta?" tényleg, miért is lettél az, mutid nem kérdezted?

"akkor sértegetsz?" ő nem mondta, hogy kis fasiszta csicska vagy, pedig mondhatta volna, mert rádillik, (tudnivaló, hisz saját bevallásod szerint is utálod a németeket, a zsidókat, meg a románokat, szlovákokat stb.), de ő nem tett ilyet, tehát még kommentet értelmezni nem tudó debil majom is vagy.:-)

"kurvára udvarias vagyok" az vagy, udvarias, minden második kommentben fasisztázó tudathasadásos kis udvarias fasiszta csicska vagy:-)

"ahhoz képest amit érdemelnétek" nagyon lojális vagy, mire gondoltál? milyen módszerekkel távolítanád el a számodra nem kívánatos egyéneket, ha nem csak egy képernyő mögött őrjöngő fasiszta csicska lennél, hanem szabad kezet kapnál?

"meg fogjátok bánni százezerszer minden egyes hazugságotok" milyen új kínzási módszerekkel készülsz a bosszúra? Vagy maradsz az eddig jól bevált krónikus röhögőgörcs okozásnál?:-)

"de én nem tűröm el. nem fognak itt fasiszta rendszereket" mit akarsz, már tök rég nem dobtak ki, enyhül a rendszer, jobb is így, így legalább a kevésbé gyakran járók is tudják, hogy ugyanaz az őrjöngve fasisztázó kis fasiszta hülyegyerek vagy:-)

"menjenek nyugatra vagy délre vagy keletre vagy északra, de máshova, innen el" Milyen járművel szállítanád el innen a számodra nem kívánatos embereket, ha számodra kívánatos (nem fasisztának hazudott) fasiszta rendszer lenne, azaz lenne valami közöd hozzá, hogy ki hol él?

Na majom, guglizd tovább szorgalmasan a hülyeséged:-)

145 Untermensch4 2015. január 5. 07:33

@hovatovabb: ha egyetértenénk, mindketten nevetnénk, nem csak én rajtad :)

144 hovatovabb 2015. január 5. 00:40

@zegernyei: miért vagyok fasiszta?

mert nem tetszenek a tények, nem tudsz vitatkozni velük, akkor sértegetsz?

vagy azért vagyok fasiszta mert kimondom(leírom) amit gondolok?

.

én visszafogom magam. és kurvára udvarias vagyok.

ahhoz képest amit érdemelnétek, de hát meg fogjátok kapni, nem kell félni. meg fogjátok bánni százezerszer minden egyes hazugságotok

143 hovatovabb 2015. január 5. 00:32

@GéKI: anyádat itt csak te emlegetted.

úgyhogy ne oktass etikáról. (az interferenciáról igazad van).

.

a két német meg a többi lappangó leprás majom meg már rég fasiszta ideológiát terjeszt, az tudnivaló. és bocs, ha neked nem tetszik, de én nem tűröm el. nem fognak itt fasiszta rendszereket, világokat propagálni. itt nem fogják a habsburgokat dicsőíteni. ha abszolutizmust akarnak ha az ördög kutyáinak csontján akarnak marakodni, menjenek nyugatra vagy délre vagy keletre vagy északra, de máshova, innen el

.

@Untermensch4: egyetértünk. te se gondoltál bele amikor kidondoltad, he?

.

mindig ez van. ha összejönnek a szakértők, órákat tudnak beszélni a semmiről.

na, le vagytok tudva

jaj, a sok hüje

142 zegernyei 2015. január 4. 20:04

@Untermensch4: Mi is csak poénkodtunk.

141 Untermensch4 2015. január 4. 18:32

@zegernyei: 134, 138, a humorom pedig nyilván további csiszolgatásra szorul... elnézést a félreérthetőségért

140 tenegri 2015. január 4. 17:36

@GéKI: A keretet adással kapcsolatosan vannak és voltak próbálkozások, nagyon kevés sikerrel - a tapasztalat szerint a legjobb reakció nélkül hagyni a hülyeségeket, láthatólag a moderátorok is legfeljebb azon igyekeznek, hogy egy-egy szorgalmasabb hozzászóló ne tudjon elárasztani a hozzászólásaival minden topikot. Valójában szakemberek nagyon ritkán szólalnak meg a fórumban (inkább a cikkekben és nem a hozzászólásokban próbálnak helyretenni dolgokat), s még ha objektívek is, néha bizony be-becsúszik egy kis szurkálódás a rendszeres vendégszereplőknek címezve (és nem az a durva ekézés és sértegetés, amit számos hozzászólótól a szakemberek nevesítve vagy általánosítva rendszeresen kapnak) . Ebben nem látok kivetnivalót, s otromba hangnemmel ilyenben még nem találkoztam.

139 Krizsa 2015. január 4. 17:10

@GéKI: Szándékos.

Kösz.

138 tenegri 2015. január 4. 17:09

@GéKI: Kifogásolható hangnemet csak hovatovabb hozzászólásaiban találhattál (ami nem szokatlan tőle, rendszeresen előfordul, ezért is ironizálhatott rajta untermensch4). Hogy ennek ellenére néha szóba állnak vele (hidd el, ez elég ritka), az valóban lehet meglepő, de nem látom, hogy ezt "elképesztő hangnemben" tenné bárki.

137 GéKI 2015. január 4. 16:59

@tenegri:

Nehezen köthetnék bele egy ilyen szövegbe, de most nem is ez a cél. Az itteni kommentezők között, két „szakember” – vagy legalábbis két olyan, akinek jóval nagyobb szakmai tapasztalata van ezekben a témákban, mint a többieknek az egészen biztosan Ön és a @zegernyei. Mégis az – az érzésem, hogy akkor szabadulnak el az indulatok, amikor önök „beugranak” – egy kis „csihipuhira”. Jómagam azt várnám, hogy önök valamiféle „keretet adnak” – az itt folyó diskurzusnak, ehelyett azt látom, hogy inkább gerjesztik a hullámokat. Pedig az interferencia elmélet szerint ezek olykor inkább „összeadódnak” – mint kioltják egymást. Jó lenne erre ügyelni. Persze ha ez „szándékos” – akkor megint tévedtem.

Volt már ilyen.

Holnap lejár a „két munka közti világmegváltás ideje” – visszamegyek a „való világba”. Nem volt tanulságok nélküli ez a néhány hét. Mindenkinek további jó munkát, és hát ha így esik jól akkor további kellemes „anyázást”…lehet, hogy csak én vagyok már túl konzervatív…

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X