2008-ban Macedónia büszkén fogadta a burusó küldötteket Pakisztánból mint a leghíresebb macedón, Nagy Sándor leszármazottait. A szakértők azonban azt állítják, hogy a burusók eredetlegendájának semmi tudományos alapja sincs, genetikai kutatások nem mutatnak semmilyen szorosabb kapcsolatot a burusók és a macedónok (és görögök) között. Akkor azonban kik lehetnek a burusók, akiknek burusaszki nyelve semmilyen más ázsiai vagy egyéb nyelvvel sem rokonítható?

A három észak-pakisztáni völgy, ahol a burusók élnek.
(Forrás: wikimedia commons)

A burusaszki nyelvet jelenleg Észak-Pakisztán három völgyében és India szomszédos területein beszélik, összesen nagyjából 90 ezren. A három völgy nyelvjárása eltér egymástól, de azért kölcsönösen érthetők, és a legismertebb közülük talán a Hunza folyó mellett élő hunzák dialektusa. A burusaszki nyelv teljesen különbözik nemcsak a számos helyi nyelvtől, de a világ összes többi nyelvétől is. Próbálták ugyan kaukázusi, a baszk és jenyiszeji nyelvekkel is rokonítani, de az eddigi erőfeszítések még nem jártak sikerrel. Például a burusaszki is egy ergatív nyelv – ez azt jelenti, hogy tárgyas mondatban a tárgy áll ugyanabban az esetben, mint a tárgyatlan mondat alanya, a tárgyas mondat alanya viszont más formában jelenik meg, mint a tárgyatlané – akárcsak a baszk vagy a grúz, és mindhárom nyelv számnevei a húszas számrendszert használják. Ezek a tipológiai hasonlóságok azonban önmagában még nem meggyőzőek, a szókincsbeli hasonlóságok és megfelelések pedig túlságosan spekulatívak, többnyire csak nyelvek feltételezett ősi változatainak szavain alapszanak.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Azt ugyan nem tudni pontosan, hogy honnan is származik a burusaszki nyelv, de az szinte biztos, hogy a burusók már az indoiráni nyelvek megérkezése előtt is Ázsiában éltek. Az indoárja népek térhódításával szorulhattak egyre inkább a szubkontinens északi, magas, hegyes vidékére.

Szakálas hunza.
(Forrás: wikimedia commons / http://www.flickr.com/photos/mariachily/)

A burusókkal, különösképpen a hunzákkal kapcsolatban a Nagy Sándor katonáitól való származáson kívül is sok más legenda terjeng, valószínűleg többek között a sok évszázados elzártságuk miatt, ami csak a 19. században ért véget. Korábban például úgy gondolták, hogy rendkívül hosszú kort élnek meg, de kortárs felmérések szerint a várható élettartam valójában csak 52-53 év. Talán az idősek közötti írásbeliség hiánya miatt is volt, hogy jóval többnek gondolták magukat, mint ahány évesek valójában voltak.

Érdekes módon, ugyan a burusaszki nem egy írott nyelv, mégis állítólag a burusók között a legmagasabb (90%) az írni-olvasni tudás Pakisztán más régióihoz képest. A burusók ugyanis második nyelvként Pakisztán nemzeti nyelvét, az urdut  használják, ezt tanulják az iskolában is. A burusaszki időnkénti írott változatára az urdu vagy a latin ábécét használják. A burusók többségének vallása ma a síita iszlám Iszmaelita irányzata.

Források:

European Journal of Human Genetics: Y-chromosomal evidence for a limited Greek contribution to the Pathan population of Pakistan

Financial Times: Alexander’s ’descendants’ boost Macedonian identity

The New York Times Magazine: The Optimist Are Right

Wikipédia

filmfelvétel az 1930-as évekből

https://www.youtube.com/watch?v=GxYPdfRMu-o&feature=related