nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja

Nyelvről vitatkozik kollégáival?

Kételyei támadtak?

Kálmán László nyelvész válaszol olvasóink olyan égető kérdéseire, mint például:

Megint ami, megint amely

Az igei igenév ára

Elveszik egy igealak?

Sérv, érv: hány tőről fakadnak?

Tegye fel kérdését Ön is!

A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Kőrösi Csoma – Csomakőrös
Az első magyar bódhiszattva - Kőrösi Csoma Sándorról

Kőrösi Csoma Sándor, korának gyalogszerrel járó Forrest Gumpja, a tibetológus, könyvtáros és aszkéta, cikkünk első felében nagy utazásra indult. Mi már látjuk előre: ebben a részben megérkezik és végül a buddhizmus magyar szentje lesz.

G. B. | 2010. április 28.
|  

Amiképpen cikkünk első részében rávilágítottunk, hogy április 11. jelentős dátuma a magyar történelemnek, úgy leszögezhetjük: november 23. is az. 1527-ben ezen a napon fejezi be az Érdy-kódexet az ismeretlen karthausi szerzetes, 1819-ben pedig örökre elhagyja hazáját Kőrösi Csoma Sándor. Útlevele szerint (részlet):

„Esztendeire nézve 32 esztendős. Termete: középszerű. Ábrázatja: kerekded. Szemei: fekete sárgás. Orra: simma. Haja: fekete. Bajuszszát: beretvállya. Beszel: Magyarul. Deákul, Németül, Olahul, Francziaul és Ráczul. Visel: fekete frakkot, fekete bársony nadrágot. Fekete kalapot. Fekete kalapot (ketszer ina), stiblit, azon fcllyul egy képpenyeggalért. Viszen magával: egy zöld viasszos vászon Tarisnyát. benne Változót, uti koleséget. [...] Menyen: Nemes N. Enyed Várossából Szebenen és a Vercsstoronyi passuson keresztül Nemes Oláh országba Bukurestre.”

A ma Románia fővárosaként ismert városban Kőrösi januárig tartózkodik, majd Szófiába megy tovább. 1820. február 7-én Konstantinápolyba érkezik, de az ottani pestisjárvány miatt távoznia kell. Vízen járni nem tud, ezért vitorlásra száll, s huszonegy nap múlva Alexandriában (Egyiptom) ér partot. Tanulmányozni szeretné az arab nyelvet, néhány hét múlva azonban a pestisjárvány miatt onnan is tovább kell állnia. Májusban egy karavánnal – ázsiai öltözetben – jut el Moszulba, ahonnan a Tigris folyón hajón megy Bagdadba. Ott a szlovák Anton Swoboda ad neki szállást, akivel hosszú idő után magyarul is válthat néhány szót. Másfél hónap múlva elhagyja a török szultán birodalmát, és perzsa területre lép, októberben érkezik Teheránba. Itt fél évig marad, megtanul perzsául, majd 1821. március 1-én iratait hátrahagyva örmény kereskedőnek öltözve továbbindul. Ekkortól használja a Szkander bég nevet (is). Megszakad Magyarországgal való kapcsolata, itthon – egészen 1825 márciusáig – halottnak hiszik.

Tibeti buddhista kegyhely
Tibeti buddhista kegyhely

Tibeti tankönyv

Kőrösi 1822. január 6-án átkel a Hindukus hegyláncain, eljut Kabulba (Afganisztán), később pedig Szrinagarba (Kasmír). Júniusban érkezik Nyugat-Tibet, vagy más néven Ladak fővárosába, Lehbe. Mivel azonban a Belső-Ázsia felé vezető út – egy, az angol C.P.Kennedy határőrparancsnoknak írt 1825-ös jelentése szerint – „nehéz, költséges és keresztényre nézve veszéllyel járó”, visszafordul Szrinagarba. A Kasmír határánál találkozik William Moorcroft angol kormánymegbízottal. A székely utazó így emlékezett a találkozás utáni időkre: „Mr. Moorcroft kölcsön adta nekem átolvasás végett az Alphabetum Tibetanum nagy kötetét, amelyben Tibetország és a tibeti irodalom felöl sok tanulságost találtam. Föltettem tehát magamban, hogy e különös nyelvnek szerkezetével megismerkedem.” Ezt részben annak reményében teszi, hogy talán Tibet ősi iratai között a magyarok eredetére is talál bizonyítékokat.

Hamarosan Moorcrofttal közösen visszatérnek Szrinagarba, ahol a székely góbé majd fél évet tölt el. Itt szerződést köt egy tibeti nyelvtan és szótár készítésére. A róla elnevezett társaság archívuma szerint Csoma immár fizetséggel és ajánlólevelekkel indul útnak (május 23.). 1823. június 26-án megérkezik Zanglába, ahol a lehi királyi udvar bizalmi embere, Szangye Püncog fogadja, akit Csoma mindvégig csak mint „a láma” emleget. A zanglai kolostorban (amely a nyingmapa rendhez tartozik) több mint egy évig dolgoznak. Ottléte alatt számtalan tibeti nyelvű könyvet olvas át. Elkészül Tibet történetének, földrajzának és irodalmának feldolgozásával, összeállít egy harmincezer szóból álló szójegyzéket Szangye Püncog és Kunga Csöleg lámák segítségével (cikkünk a tibeti és környező nyelvekről). Csoma itt a legnagyobb hidegben, egy 9 négyzetméteres cellában, a fűtést jelentő tűz nélkül kénytelen dolgozni, mert a kéménytelen szobában a tibeti szokás szerint földre rakott nyílt tűz maró füstje miatt képtelen olvasni. Fő eledele a jakvajas tea campával (pirított árpaliszt). Állítólag még egy évszázaddal később, 1928-ban, Baktay Ervin ottjártakor is sokan ismerték Csoma nevét a kolostorban – igaz, csak hallomásból.

„Várni nem érdemes, várni muszáj”

Ma egy lekésett villamos, vagy a lassú internet miatti kényszerű várakozás még minket, a Nyestet is öngyilkosságba kényszerít néha, de nem volt ez mindig így. Kőrösi például 1824. október 22-én elhagyta Zanglát, és bő egy hónap múlva futott be Szabáthuba, a brit határőr-parancsnokságra. Megérkezésekor William Moorcroft ajánlólevelét adta át az állomás katonai parancsnokának, C.P.Kennedy-nek, ennek ellenére a százados bizalmatlansággal fogadta. Részben azért, mert nem tudott Kőrösi Moorcroft-hoz fűződő kapcsolatáról, részben pedig azért, mert a tibeti ruhát viselő Csoma sok nyelven beszélt (Moorcroftnál éppen azzal vágódott be, hogy az anyanyelvén szólította meg), ezért kémet sejtett benne, hát feltartóztatta. Két teljes hónap várakozás után jött meg a delhi főkormányzó válasza: részletes jelentést kell tennie magáról, és terveiről. A vándor 1825 januárjában írta meg húsz pontból álló (a Tibeti tankönyv című pontban már említett) jelentését. A kormány válasza újabb három hónap múlva érkezett meg: kutatásait értékesnek és fontosnak találták, ezért havi ötven rúpia járadékot ítéltek meg neki a továbbiakhoz.

Kőrösi 1825 júniusában Thetába érkezik, Szangye Püncog láma azonban nincsen ott, így csak november 10-től kezdődhet el a közös munka a (gelugpa rendhez tartozó) phuktáli kolostorban. A láma ebben az időszakban sokat utazik, ezért gyakran hagyja magára magyar tanítványát, így az ott töltött több mint egy év kevés eredményt hoz. A csalódott tudós végül 1826 októberében elhagyja a kolostort.

Néhány hónap utazást követően Csoma ismét a rossz emlékű Szabáthuba érkezik. Mazochizmus: ahogyan 3 évvel korábban, úgy 1827-ben is fél évet vesztegel, ezúttal azért, mert nem kap megbízást. Közben ilyen dokumentumok születnek róla:

A Bengáli Ázsiai Társaság állásfoglalása – Kalkutta, 1827 elején

„Úgy vélem, Kennedy századost bizalmasan értesíteni kellene, hogy amennyiben Mr. Csoma híjával van az anyagi támogatásnak – ajánlatos lenne, hogy Kennedy százados kérvényt nyújtson be (Csoma) részéről a kormányhoz, amely eddig is juttatott neki némi pénzsegítséget és valószínűleg hajlandó lesz még juttatni, ha szükségesnek találja. Ha a kérvényt a kormány két tagja támogatná, aligha maradna eredménytelen. Nem látom, hogy Mr. Csoma bárminő igényt támaszthatna a mi anyagi alapjainkra.”

(J. W. Harington Bayley - W. H. Macnaughten Capt. Edward Grey - J. C. Hodgson)

Ideális hely

Mr. Csoma végül június végén kel újból útra, ezúttal a Szatledzs völgyében lévő Kanam kolostor felé, ahová augusztusban érkezik meg. Hamarosan odamegy Szangye Püncog is, akivel ezúttal három évig dolgoznak együtt, immár zavartalanul. Kanam ideális hely a munkához, a kolostorban megtalálható a teljes tibeti Buddhista Kánon, a Kangyur (más olvasatban: Kandzsúr) és a Tengyur (Tandzsúr) több mint 300 kötete. Kőrösi Csoma befejezi tibeti-angol szótárát és tibeti nyelvtanát, elkészíti egy buddhista terminológiai szótár kéziratát, valamint több értekezés vázlatát. 1830 júniusában a láma elbúcsúzik tőle – soha többé nem találkoznak. (Kőrösit időközben az indiai Royal Asiatic Society tagjává választják.)

Miután letelik hároméves megbízatása, Csoma novemberben elhagyja Kanamot, és igen, megint Szabáthuba indul. Ezúttal jó hírek fogadják: Kalkuttába, a Bengáli Ázsiai Társasághoz (BÁT) várják munkatársnak. Tekintélyes csomaggal, főként könyvekkel megpakolva indul útnak, és öt hónap múlva érkezik meg Brit-India kormányzóságának székhelyére. Itt beköltözik a BÁT épületébe, és a társaság könyvtárának rendezésébe fog. A munkába bevonja saját gyűjtésű anyagát is. Békés, de továbbra is szerény idők következnek, a tudós egy apró szobában lakik, amit alig hagy el. 1832-ben megjelenik a BÁT tudományos folyóirata, a Journal of the Asiatic Society of Bengal első száma, benne Csoma első cikkével. A deresedő halántékú könyvtáros 1840-ig 13 cikket, tanulmányt publikál a lapban. Ugyanabban az évben Csoma országos gyűjtésből származó pénztámogatást kap otthonról, év végén pedig a BÁT titkára bejelenti, nyomtatásra készek Kőrösi kéziratai: a Tibeti-Angol szótár és A tibeti nyelvtan, valamint egy terminológiai szótár. A kalkuttai baptista nyomdában hamarosan munkához is látnak a dolgozók. A könyvek 1834. január 5-én jelennek meg 500-500 példányban, amikből Csoma 50-50 kötetet hazaküld erdélyi és magyarországi szétosztásra. Egy hónappal azután, hogy a művek kikerülnek a nyomdából, a BÁT egyhangúan tiszteletbeli tagjának választja a tudóst „rendkívüli érdemei miatt”.

Kőrösi Csoma Sándor szobra szülőfalujában, Csomakőrösön
Kőrösi Csoma Sándor szobra szülőfalujában, Csomakőrösön
(Forrás: Wikimedia Commons)

Haláltusa nélkül

Hátralévő éveiben még néhány utazást tesz, 1835 decemberében például Felső-Bengálba megy, hogy a bengáli és szanszkrit nyelveket tanulmányozza. Próbálkozik a magyar és szanszkrit összehasonlításával, majd 1837-ben csalódottan visszatér Kalkuttába. Ekkor már csaknem húsz nyelven tud. 1841-ig főkönyvtáros az Ázsiai Társaságnál, majd 1842-ben megint útnak indul. Ezúttal Lhászába (Tibet) tart. Március 24-én Dardzsilingbe érkezik, ahol hamarosan megbetegszik. Mocsaras, vizenyős területeken kelt át (természetesen gyalog); valószínűleg maláriát kaphatott, bár ez nem egyértelmű. Egyes kutatók szerint az is lehet, hogy megmérgezték. Kőrösi Csoma Sándor 1842. április 11-én „csöndesen, minden haláltusa nélkül elhunyt”, a helyi európai temetőben helyezték örök nyugalomra.

1844-ben az Ázsiai Társaság síremléket állított neki, amelyre 1910-ben a Magyar Tudományos Akadémia és szülőfaluja emléktáblát helyezett. Sírja zarándokhellyé vált, ahol tibeti szerzetesek rendszeresen végeznek ma is szertartásokat tiszteletük jeléül. 1898-ban, más források szerint 1904-ben, az iránta érzett elismerésből szülőfaluja, Kőrös felvette a Csomakőrös nevet.

Japán főhajtás

Kőrösi munkásságának jelentőségére és tudományos értékére Keleten első ízben a japán buddhizmus figyelt fel, amikor 1933. február 22-én a tokiói Taishyo Buddhista Egyetem dísztermében, fényes vallásos ünnepség keretében „Csoma Boszatszu, A Nyugati Világ Bódhiszattvája” néven elismerték a buddhizmus magyar szentjének. A Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség magyarázata szerint e különleges megtiszteléssel a buddhizmusnak nyugati tudományos szellemben történő feltárása érdekében végzett munkásságát, valamint szent életét, hűséges és kitartó munkálkodását óhajtották elismerni. Ő az első nyugati ember, aki ilyen elismerésben részesült. Szobrát, amely meditáló helyzetben ábrázolja, 1933. március 7-én ünnepélyesen elhelyezték a Japán Császári Múzeumban a teljes tisztviselői kar jelenlétében.

Források:

A Kőrösi Csoma Társaság archívuma

Eötvös József: „Emlékbeszéd Kőrösi Csoma Sándor lt. felett. Elmondá az Akadémia XII. köz ülésében, oct. 8. 1843”, A Magyar Tudós Társaság évkönyvei VII (1842-44), 32-51.

Hegedüs Sámuel: Egy hazafi szó és egy baráti köny Körösi Sándor sirja fölött (Pesti Hírlap, 1842. október 27, 19o. sz., pp. 759-761)

Orbán Balázs: A székelyföld leírása (Magyar Elektronikus Könyvtár)

Szilágyi Ferenc: Így élt Kőrösi Csoma Sándor – Móra könyvkiadó Budapest, 1977.

Újfalvy Sándor: Emlékezés Körösi Csoma Sándorra (in: Emlékek Kőrösi Csoma Sándorról / Levelek, okiratok, emlékezések. Közzéteszi: Terjék József, kiadó: Kőrösi Csoma Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára, Budapest, 1984.)

Ungi Márton: Egy pár töredék vonás Körösi Csoma Sándor képéből (in: Emlékek Kőrösi Csoma Sándorról)

Magyarországi Karma Kagyüpa Buddhista Közösség adatbázisa

Ha valaki még a mi cikkünknél is regényesebbet szeretne K.Cs.S. életéről olvasni, annak javasoljuk Müllner András Kőrösi Csoma Sándor című regényét (JAK - Kijárat Kiadó, 2000.).

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 elhe taifin 2010. december 19. 06:02

A tibeti-angol szótár fent van a Scribden is:

www.scribd.com/full/43880965?access_key=key-1ja212zpo1z1i1je2km5

Csoma archívum:

www.archivum.kcst.hu/

Információ
X