A Reuters, a Wolff, vagy az AP még csak kéjes álom volt megalkotójuk fejében, amikor egy magyar gyökerű férfi létrehozta Franciaországban a világ első hírügynökségét.
Legyen nevem Neytiri vagy Zrínyi Ilona! – a magyar névváltoztatásról
Mi van olyankor, ha az ember egy film- vagy olvasmányélmény, netán egy hatalmas családi perpatvar hatására meg szeretné változtatni a nevét?
Szilva, kender, mogyoró – a népdalkincs erotikájáról
Tudta ön, mit jelenthet az alma a magyar népdalokban? A magyar népköltészet helyenként sikamlós ....
- Melyik a helyes forma: blogol vagy blogozik?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
Az oldal kísérleti jelleggel működik, így számos funkció még nem elérhető. Ha hibát talál, vagy ha elmondaná, miről olvasna még többet, kérjük írjon a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre.
Kíváncsi rá, mit jelentenek a mozdulatai? A hozzáértő bizony sok mindent leszűrhet egy-egy óvatlan gesztusunkból, grimaszunkból vagy akár a testtartásunkból. Nos, ha szeretne mesterévé válni a rejtett gondolatok értelmezésének, nincs más dolga, mint elsajátítani a tudatos testbeszédet!
Hasznos tudás a testbeszéd ismerete és tudatos használata – hívja fel a figyelmet James Borg, a téma szakértője a Telegraph weboldalán. Sorozatának segítségével lépésről lépésre tudhatja meg a kíváncsi olvasó, milyen mozdulata miről árulkodik. Sőt még arról is tudomást szerezhet, hogy milyen problémái adódhatnak a testbeszédéből.
Borg úgy fogalmaz: nem a szavaink árulnak el bennünket és fedik fel gondolatainkat, hanem óvatlan mozdulataink, mimikánk, érintésünk és hangszínünk – sőt, még az öltözködésünk is. A szakértő azt tanácsolja, legyünk tudatosak a kibocsátott jelekkel kapcsolatban. Ez tulajdonképpen annyit tesz: ellenőrizzük, hogy összhangban van-e a mondandónk a non-verbális kommunikációnkkal. Ha például barátságos hozzáállást, nyitottságot szeretnénk sugározni, ügyeljünk rá, hogy hogyan tartjuk a kezünket. A másikban ugyanis az kelti a kedves fogadtatás érzését, ha kezünk látható (tehát nem vágjuk például zsebre), tenyerünk nyitott, és végtagjaink lazák, nem görcsölnek. Az összehúzott, netán görcsös testtartás és a keresztbefont karok inkább ellenséges és félelemmel teli magatartás jelei lehetnek.
A hatást akár magunkon is tesztelhetjük, véli a szerző. Hiszen ha például felvesszük az úgynevezett zárt testtartást, kezünket-lábunkat keresztbe rakjuk, vállaink beesnek, sőt a szemkontaktust is kerüljük, egészen más érzet alakul ki bennünk, mint akkor, ha „nyitott” a testtartásunk.
Borg ugyanakkor hangsúlyozza, hogy óvatosnak kell lenni a messzemenő következtetések levonásával, ha a testbeszéd jeleiről van szó. Önmagukban a különböző elemek, jelek még nem értelmezhetők. Ha tehát valaki összefonja a karját, még egyáltalán nem biztos, hogy ellenséges velünk, vagy ha keresztezi bokánál a lábait, nem feltétlenül agressziót jelez a mozdulata. Mindezeket a jeleket egymás függvényében értelmezi a jó „testbeszélő”. Ha azonban sok negatív, zárt jelzést ad a velünk beszélő teste, sejthető, hogy összességében elutasító az üzenetük.
Nem egyszerű tudomány tehát elsajátítani a nonverbális jelek ábécéjét. De ha arra gondolunk, hogy megfelelő értelmezésükön mi mindennek a sikere múlhat, kétségkívül érdemes.