Thomas Hammarberg, az Európa Tanács emberi jogi biztosa az Euractive-nak adott interjújában élesen kritizálta az Európai Bizottságot, amiért az elfogadhatónak találta a módosított magyar médiatörvényeket.

„Ezt annak ellenére tette, hogy még most is komoly problémák maradtak a sajtószabadság, az információforrások védelme és egyéb területeken” – fejtette ki a biztos. Elmondta, hogy a magyar kormány párhuzamosan két egyeztetés folytatott: egyet a brüsszeli Bizottsággal és egyet az általa vezetett biztosi hivatallal. A biztosi hivatal a médiatörvény módosításait aprólékosan tanulmányozta és úgy találta, hogy azok számos ponton továbbra is aggályosak emberi jogi szempontból. Ennek a véleményüknek egy dokumentumban hangot is adtak.

A biztos szerint az Európai Bizottság a kritikus hangú tanulmány ellenére „úgy tűnt”, hogy beleegyezett a módosításokba. Erre aztán a magyar kormány most úgy utal, mintha Brüsszel „áldását” adta volna a médiatörvény végleges változatára, ami sajnálatos.

Hammarberg egyébként a nyugati médiával sem teljesen elégedett. Elmondta, hogy sok médiaszakértő szerint egyes nyugati lapok – példának az angol Daily Telegraphot és a Daily Mailt említette – a lakosság szélesebb rétegeit igyekeznek xenofób reakciók felé terelni.

„Valaminek történnie kell, hogy a média, ahogy számos országban történik, ne váljék a kormány, az állami hatóságok propagandájának eszközévé. Felvilágosult vitára lenne szükség a kérdésben.”

Arra a kérdésre, hogy vajon a válság árát az alapvető emberi jogaink visszaszorulásával fizetjük-e meg, a biztos kifejtette: a vezető politikusok megnyilvánulásaikban nem konstruktívak és nem pozitívak. Míg úgy véli, nem hátrálnak meg, ha az alapvető értékeink – köztük az emberi jogok – védelméről van szó, hajlamosak szélsőséges csoportok cselekedeteit legitimizálni ahelyett, hogy felvállalnák a vitát és megkísérelnék elmagyarázni, miért nincs igazuk.

Hammarberg szerint Angela Merkel, David Cameron és Nicolas Sarkozy, akik szerint „a mutikultutalizmusnak vége”, újradefiniálták a kifejezést: úgy beszélnek most a multikulturalizmusról, mintha az az elkülönüléspárti muszlim közösség támogatásával lenne egyenlő. Leginkább az iszlám európai térnyerésére koncentrálnak, holott a multikulturalizmusnak egymás megbecsülését, a társadalmak sokszínűségét, és más kultúrák elfogadását kéne jelentenie.

„[A multikulturalizmus] azt a tényt jelelöli, hogy tudunk együtt dolgozni. Ha a kifejezést negatív értelemben használjuk, egy másik típusú és sokkal negatívabb párbeszédet indítunk, mint amire valaha is számíthattunk volna” – fejezi be interjúját az emberi jogi biztos.