Minden szakmának megvan a maga szakzsargonja; egy külön kis kollekció terminus technikusokból, amit leginkább csak az adott szakma gyakorlói használnak. A jogi pálya „szakszótára” azonban közismerten olyannyira kiterjedt, hogy a laikusnak néha az az érzése támad, a kötőszavakon kívül semmit nem ért az elé tett szövegből.

Az EU most megpróbálja leegyszerűsíteni a túlburjánzott jogi nyelvet. Az Európai Bizottság a múlt hónapban jelentette be, hogy forródrótot létesít, amelyen a szakembereket tanáccsal látják el, hogyan fogalmazhatnák meg világosan és mindenki számára érthetően a mondanivalójukat.

A Bizottság jelenleg is dolgozik az ügyön: éppen egy olyan útmutató kiadványt szerkesztenek, amely a közérthető írásmód rejtelmeibe vezeti be az olvasót – az EU mind a 23 hivatalos nyelvén.

Pontosan, mégis érthetően kommunikálni csüggesztő feladat az EU-intézmények számára, mivel annyi különböző kultúráról és nyelvről van szó – mutatott rá Leonard Orban többnyelvűségért felelős biztos a témában rendezett konferencián. „Az üzenet közlőjének gyakran jogilag igen komplex anyagot kell megfogalmaznia. Ráadásul az EU törvényhozása több különböző jogi tradícióra és nyelvre épül egyszerre, így az eredmény nem köthető tulajdonképpen egyetlen konkrét nyelvhez sem” – magyarázta a politikus. A folyamatot tovább nehezíti, hogy az EU-irányelveket a hivatalnokok gyakran nem a saját anyanyelvükön, hanem egy második vagy harmadik idegen nyelven fogalmazzák meg. Mindezt igen gyorsan: így a sebesség sokszor a minőség rovására megy.

„A jogi dokumentumoknak muszáj világosnak, pontosnak és közérthetőnek lenniük – különben az EU csak szavak puszta halmaza lesz” – szögezte le Orban, hozzátéve: az EU-állampolgárok csak akkor fogják sajátjuknak érezni az integráció nyújtotta lehetőségeket, ha megértik azokat. A svéd igazságügyi miniszter szerint a megoldás az lehet, ha a fordító folyamatosan észben tartja, hogy az állampolgároknak dolgozik. „Ez a demokrácia feltétele. A közérthető írás valójában egy gondolkodásmód; egyfajta attitűd.”