-
scasc: Nem tudom, a nyesten volt már sokkal durvább illusztráció (a szövegben meg semmi gáz nincs...2012. 05. 25, 20:12 Bugrisok és buzik
-
Pesta: Nem kurucinfós eredetileg. A csoportképzésben igazad van. Vagy négy-öt éve nem olvasom egy...2012. 05. 25, 19:56 A határon túlról külhonba
-
scasc: "Korjatmasz/Kurjatmaszovo (Forrás:2012. 05. 25, 19:36 Magyarok Baskíriában?
-
tkis: A "tréfás sírfeliratok"-ra a gugli számos találatot dob ki. Mondjuk gyerekkori kedvenc köz...2012. 05. 25, 19:34 Mi a legütősebb sírfelirat?
-
scasc: @elhe taifin: Ezt pont pár hete olvastam. Mint általában, érdekes adalék, de nem győzött m...2012. 05. 25, 19:27 Finnugrista fagyi – mint aki halkan...
– Vannak-e káros nyelvi változások?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
mi a különbség? Helyesírás, hatalom, pornó
A tankönyvpiac értéke a sokszínűség, amelybe beletartozik a digitális technológia; a tartalomfejlesztésre akkor is szükség lesz, ha esetleg a távoli jövőben nem papíralapúak lesznek a tankönyvek - mondta Pokorni Zoltán, az Országgyűlés Oktatási, tudományos és kutatási bizottságának fideszes elnöke szerdán Budapesten.
A Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének rendezvényén az oktatáspolitikus kiemelte: a tankönyvkiadás kérdését az új nemzeti köznevelési törvény tervezete nem említi, ahogy a nemzeti alaptanterv részleteit sem. A tankönyvpolitikát kormányrendeletek, minisztériumi rendeletek szintjén szabályozzák majd – tette hozzá.
Mint fogalmazott, „a sokszínűség nem pejoratív dolog, attól, hogy valamiből kevés van, nem biztos, hogy jobb is”. A piac sokszínűsége jobban garantálja a minőséget, mint a bürokratikus struktúrák, amelyek a pártállami rendszerben működtek – tette hozzá.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Pokorni Zoltán utalt arra, hogy a tankönyvpiacon a pedagógusok vásárolnak: a szülők vagy – a gyermekek számára ingyenes tankönyv esetén – az állam pénzét költik el. A pénz gazdája, a kormányzat kontrollálni akarja a folyamatokat, ezért alakította ki a tankönyvek olyan akkreditációs rendszerét, amely Európában az egyik legszigorúbb. Az más kérdés, hogy ennek a gyakorlatban mennyire tudnak érvényt szerezni – jegyezte meg.
Elmondta, a tantervek „nagyon kis mértékben befolyásolják” az oktatás napi gyakorlatát; az oktatás-nevelés tartalmát a pedagógiai munka mérése, a vizsgarendszer és a tankönyvek tudják megváltoztatni.
Beszélt arról, hogy a nemzeti alaptantervben – amelyet tízévente indokolt áttekinteni – új ismeretelemeknek és tartalmaknak kell megjelenniük, majd hozzáfűzte: nem tapasztalta, hogy felülvizsgálata „széles, körültekintő alapon” történne.
Véleménye szerint az érettségi és vizsgarendszerek, valamint a kompetenciamérések szabályozásával érdemes összevetni a nemzeti alaptanterv felülvizsgálatát. Kitért arra, hogy „ez lehetőség lesz-e vagy adminisztratív gesztus”, azt ma nem lehet megítélni, „de az előbbinek drukkolunk”. A nemzeti alaptanterv felülvizsgálatával kapcsolatban felhívta a figyelmet arra: nagyobb szerepet kell kapnia az oktatásban és a nevelésben a sokszínűségnek, mert hasonló életkorban másfél-két év lehet a különbség mentálisan a gyermekek között.
Az eseményen előadást tartott még Kaposi József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet főigazgatója és Bella Tibor, a Közoktatási Szakértők Országos Egyesületének elnöke.

