Az oktatásért felelős államtitkárság a lapot úgy tájékoztatta, hogy a tankönyveket a Nemzeti alaptanterv alapján, a központilag jóváhagyott, kötelező kerettantervek fogják meghatározni. „A tanterv tantárgyanként, évfolyamonként, iskolatípusonként csak néhány könyvet hagyna jóvá, szemben a mai többezres, átláthatatlan választékkal” – hangsúlyozta a Hoffmann Rózsa vezette tárca.

A tervek között szerepel a tényleges tartós tankönyvi rendszer megvalósítása is. Ez azt jelenti, hogy a tankönyvek iskolai tulajdonban lennének, egy-egy példányt négy évig lehetne használni, és a tanulók ez idő alatt ingyen hozzáférnének. Az államtitkárság arról is beszámolt, hogy tapasztalataik szerint a szakiskolákban és szakközépiskolákban óriási igény van a jelenleginél több ifjúságvédelmi felelős, fejlesztőpedagógus és asszisztens munkájára, de a létszámokat egyelőre nem tudják emelni. „A bővítésre az idén szeptembertől valószínűleg nem lesz lehetőség, mivel nem a szakember-ellátottság, hanem a finanszírozás a fő akadálya a státuszok növelésének” – fűzték hozzá.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Az idei felsőoktatási felvételi eredményeket értékelve közölték, hogy a jelentkezők száma alapján biztosítottnak tűnik a pedagógus-utánpótlás, de a tanulmányok félbehagyása, a nagymértékű pályaelhagyás, valamint a szakok szerinti aránytalanság továbbra is súlyos problémát jelent. „A természettudományos tanárképzés területén gyakorlatilag évek óta megállt az utánpótlás-nevelés” – jelentették ki, hozzátéve, hogy a helyzet javítására a tanárképzés stratégiai átalakításával és a pedagógus-életpályamodell bevezetésével próbálnak „makroszintű lépéseket tenni”.