Izrael a XVII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége; az országban havonta húsz verseskötet, évente mintegy húszezer szépirodalmi mű jelenik meg, rendszeresen megrendezik a Héber Könyvhetet és a Jeruzsálemi Nemzetközi Könyvvásárt, amely jövőre ünnepli negyedszázados fennállását.

Izraelben a költészetnek óriási és elkötelezett olvasóközönsége van, nem véletlen, hogy havonta ennyi kötet lát napvilágot – emelte ki Itámár Jáoz-Keszt szarvasi születésű izraeli költő, műfordító, a magyar vers „nagykövete” az MTI-nek. Mint kifejtette, a bibliai időktől születnek héber nyelvű versek, sok költeményre zenét komponáltak és a nemzeti értékek között tartják számon őket. Jáoz-Keszt az állam megalakulása után, 1951-ben érkezett Izraelbe, a nyelvet váltó költők közé tartozik. Sokat tett fordításköteteivel azért, hogy a magyar költészetet Petőfitől Adyn át Mezei Andrásig megismerhessék az izraeli olvasók.

Az UNESCO, az ENSZ oktatási, tudományos és kulturális szervezete által készített olvasási statisztikák szerint az izraeliek a világon a második helyen állnak az egy főre eső könyvvásárlás tekintetében, csak az izlandiak előzik meg őket. Az izraeliek az élmezőnyben szerepelnek az olvasott szépirodalmi művek mennyisége tekintetében is – emelte ki Ámosz Oz író nemrég egy folyóiratnak adott interjúban. Oz, akit a legismertebb kortárs izraeli írónak tartanak, veheti át az idei könyvfesztivál Budapest Nagydíját.

Ámosz Oz hangsúlyozta: a hétmilliós Izraelben a héber nyelv nem mindenkinek természetes, legalább a lakosság felének tanult nyelve. A kelet-, a nyugat- és a dél-európai zsidó bevándorlás nyomán a Palesztinába, majd az Izraelbe ment zsidók megpróbálták újjáéleszteni a héber nyelvet, hogy ezzel a sokféle kultúrából érkezetteknek közös önazonosságtudatot teremtsenek.

A modern héber irodalom egyik atyjának Smuel Joszéf Agnont (1888-1970) tartják, akinek az 1945-ben kiadott Valaha régen című nagy életrajzi regényéért – amely magyarul is megjelent – 1966-ban odaítélték az irodalmi Nobel-díjat. A másik ilyen író Joszéf Haim Brenner (1881-1921) volt, Agnonnal együtt ők ketten segítették át a hébernyelvű prózát a XX. századba – mondta Peremiczky Szilvia irodalomtörténész az MTI-nek. Kitért arra, hogy a magyar kultúra, Ady Endre és Kosztolányi Dezső költészetének hatása Avigdor Hamerei – aki 1919-ben hagyta el Magyarországot Kova Albert néven – munkáin keresztül is érvényesült, és a különös magyar humor is hatott a héber irodalomra, elég csak Efrájim Kishon műveinek sikerére gondolni. Az irodalomtörténész megjegyezte, hogy az 1950-es években még több százezer magyar ajkú zsidó élt Izraelben.

Többnyire a kibucról, a függetlenségi háborúról, az új honfoglalókról szólnak a művek, mint például Meir Shalev magyarul is megjelent Orosz románc című regénye. A holokausztot, a tragédiát a legkifejezőbben Aharon Appelfeld Egy élet története és David Grossman Keresd a szerelem címszó alatt című munkájában dolgozta fel. Avraham B. Jehosua vagy Ámosz Oz már a 60-as években új, markáns stílussal kísérletezett, inkább az egyént helyezte a középpontba és megtörte a megszokott formákat. Megjelent az elidegenedés, az irónia, a szkepticizmus témája az irodalmi művekben.

A 80-90-es években olyan, korábban érintetlen témák is felszínre kerültek, mint az arab falu élete Szajed Kasua izraeli arab író, újságíró könyveiben, vagy az ultraortodox zsidók világa Jossel Birstein műveiben. Az arab országokból érkezett új bevándorlók társadalmi kirekesztettsége szintén fontos kérdés lett; a Szovjetunióból bevándorolt egymillió orosz ajkúval Moszkva után a legnagyobb orosz irodalmi központ alakult ki Izraelben.

A fiatalabb írók generációja visszautasítja az izraeli társadalmi tapasztalat egységes megjelenítését az irodalomban. Műveiken keresztül gyakran szürreális, elidegenedett világba csöppen az olvasó, mint Etgar Keret munkáiban, az ő novellái nemcsak otthon, hanem világszerte keresettek, Magyarországon is megjelentek. Könyvei – Mira Magen, Irit Linor és Gadi Taub munkáival együtt – a bestsellerlisták élén állnak Izraelben – fejtette ki Peremiczky Szilvia az MTI-nek.