A politikus az MTI-nek szombaton azt mondta, legyenek bármilyen ambiciózus tervei is a kabinetnek, azokat csak úgy tudja megvalósítani, ha ezeken a hátrányos helyzetű területeken sokkal nagyobb erőfeszítéseket tesz, és ehhez forrásokat is rendel.

Nagyon reméli – tette hozzá –, hogy nemcsak elrendelni akarják az intézkedéseket, hanem eszközöket és támogatást is adnak a pedagógusoknak a megvalósításukhoz.

Beszélt arról is, hogy a nyelvoktatás területén – mint fogalmazott – „nem kell feltalálni a spanyolviaszt”. Szerinte az előző szocialista kormány működőképes rendszert hagyott örökül, és ezt lenne célszerű folytatni, semmiképpen sem megszüntetve például a nyelvi előkészítőt.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Kunhalmi Ágnes hangsúlyozta: ha a rendszerváltás utáni 10 évben annyi energiát fordítottak volna a nyelvi képzésre, mint az elmúlt évtizedben, akkor sokkal előrébb tartanánk. Hozzátette: a kilencvenes évek elején 90 százalék felett volt az úgynevezett egynyelvűek aránya Magyarországon, ma már ez a szám 74 százalék. Mint mondta, jelentős hátrányt sikerült ledolgozni, álláspontja szerint ezt a folyamatot kellene folytatni.

A Magyar Hírlap pénteken írt arról, hogy az oktatási államtitkárság heteken belül a kormány elé kerülő új nyelvoktatási stratégiája azt tartalmazza, minden középiskolában legalább két idegen nyelvet kell tanítani, megszűnnek a nyelvi előkészítő osztályok, és csak középfokú nyelvvizsgával lehet főiskolára vagy egyetemre jelentkezni.

Az oktatási államtitkárság légből kapottnak nevezte azokat a sajtóinformációkat, amelyek szerint a nyelvi előkészítő osztályok megszüntetését tervezik.

Az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményükben azt közölték: „az új közoktatási törvény koncepciója szerint az államtitkárság a nyelvi előkészítő osztályok indításához a jelenleginél szigorúbb feltételeket támaszt, fenntartásához szoros ellenőrzést és magasabb követelményeket ír elő”.