„Néhány héten belül egy nyelvoktatási stratégiát terjesztünk a kormány elé, amelynek egyes részei az új nemzeti alaptantervben, más pontjai az új közoktatási és felsőoktatási törvényben szerepelnek majd” – válaszolta az eduline kérdésére Hoffmann Rózsa. Kiemelte: az oktatási államtitkárság négy-öt éven belül tovább szigorítana a felsőoktatási felvételi szabályain: azok a diákok nem is jelentkezhetnének az eljárásra, akiknek nincs legalább egy komplex, C típusú nyelvvizsgájuk.

„Erre a változtatásra azért van szükség, mert van olyan felsőoktatási intézmény, ahol a végzős hallgatók harminc százaléka azért nem veheti át időben a diplomáját, mert nem szerzett nyelvvizsgát. Reményeink szerint néhány éven belül duplájára nőhet a nyelvvizsgával rendelkező diákok száma” – mondta az oktatási államtitkár. Hozzátette: heti három középiskolai nyelvórával is el lehet jutni a nyelvvizsgáig, ha valaki sokat tanul, ennek ellenére a stratégiában szó lesz a gimnáziumi, szakközépiskolai nyelvoktatásról is.

A cikk a hirdetés után folytatódik

A Magyar Rektori Konferencia tavaly novemberben már felvázolt egy hasonló javaslatot: aszerint az említett kötelezettség mellett minden hallgatótól elvárták volna, hogy egy szemesztert valamelyik külföldi felsőoktatási intézményben töltsenek.

A jelentkezők valamivel több mint fele kap pluszpontot a nyelvvizsgáért

Az Educatio Nonprofit Kft. felmérése szerint a nyelvtudásért járó pluszpontok ellenére a 2010-ben felvételizők 53 százaléka nem rendelkezett nyelvvizsgával. Az osztatlan és a mesterképzésre jelentkezők állnak a legjobban nyelvtudás terén, 68, illetve 63 százalékuk már szerzett nyelvvizsga-bizonyítványt. Az alapképzést megcélzóknál azonban már csak 43 százalék ez a mutató, a felsőfokú szakképzést választóknál pedig alig 20 százalék. A nyelvvizsgával rendelkező felvételizők 34 százalékának középfokú bizonyítványa van, felsőfokon 11 százalékuk beszél idegen nyelven. A nyelvvizsgák közül is a komplex, vagyis C típusú a legelterjedtebb.