Gyűlöletbeszéd: mindenki másképp csinálja
A gyűlöletbeszéd „forró téma”: hazánkban számos kísérletet tettek büntethetővé tételére, eddig sikertelenül. De mi a helyzet más országokban?
Magyar gyerekek kínai iskolában
Áll egy iskola Budapesten, ahol a bejárat fölött egymás mellett lobog a magyar és a kínai zászló, és ahol ugyanúgy megünneplik március 15-ét, mint a Holdújévet.
Az álomgyár születésénél rengeteg magyar bábáskodott. De mi történt azóta? Hogyan képviseltetjük magunkat mi, magyarok az amerikai filmiparban?
- Melyik a helyes forma: blogol vagy blogozik?
- Számon kérni valamit vagy valakit szoktunk?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
Az oldal kísérleti jelleggel működik, így számos funkció még nem elérhető. Ha hibát talál, vagy ha elmondaná, miről olvasna még többet, kérjük írjon a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre.
Sokan küzdöttek azért, hogy az angol mellé a walesi is az esküdtszék nyelvévé váljon a nyelvi kérdésekben önálló Walesben. Az brit kormány azonban vétózott.
A brit kormány nem akarja, hogy az esküdtszék kétnyelvű, azaz félig walesi és félig angol legyen Walesben, ahol egyébként nyelvi ügyekben nemrég kivívták az önrendelkezés jogát. Az újításért küzdők azzal érveltek, hogy kézenfekvő a kétnyelvű ügymenet, ha például a bizonyítékok nagy része walesi nyelven íródott – írja a BBC News.
Az ellenzők viszont elhárították az ötletet, mondván, sokkal fontosabb, hogy az esküdtszék tagjai véletlenül, sorsolás útján kerüljenek a testületbe, így valóban a társadalmat reprezentálják. Clare Ward igazságügyi miniszter szerint ebben az esetben voltaképpen két jó dolog között kellett dönteniük, hiszen mind az esküdtek random kiválasztása, mind a walesi nyelv térhódítása kívánatos cél. Hozzáteszi: a nyelvi jogok az indítvány megtagadása ellenére sem szenvednek csorbát, hiszen aki walesiül akar megszólalni a bíróságon, az továbbra is nyugodtan megteheti, mert a bíróság tolmácsot biztosít.
A kulturális örökségvédelmi miniszter azonban elégedetlen, és „sajnálatos” dolognak nevezi a döntést. „A célunk az, hogy egy valóban kétnyelvű Walest hozzunk létre, ahol a mindennapokban is biztosított a nyelvhasználat lehetősége. Az igazságügyi miniszter döntése ezzel az elvvel ellentétben áll”.