„Ez olyan tudományosan van megfogalmazva” – még ha nem is ismerjük egy-egy szakterület szókincsét, azt meg tudjuk állapítani, ha egy szöveg nyelvezete tudományos. Valljuk be, a szemináriumi dolgozatok, később a disszertációk és publikációk korántsem érnek annyit, ha túl hétköznapi nyelven íródnak meg, mint ha kellő számú idegen szó és a stílusréteghez tartozó fordulat díszíti.

Mit is akar ez mondani? (Forrás: sxc.hu/Sanja Gjenero)

Az, hogy egy tudományos jellegű szövegnek milyennek kell lennie, valószínűleg már tizenéves korban elkezd kialakulni a tudóspalánták fejében. Nem véletlenül – hiszen a tankönyvek, később pedig a dolgozatokhoz szükséges háttéranyagok, még ha ismeretterjesztő jellegűek is, igyekeznek megmaradni a tudományos diskurzuson – akarom mondani párbeszéden? – belül. Amikor először találkoznak ezekkel a kifejezésekkel, ezzel a nyelvezettel a középiskolás korú gyerekek, bizony szükségük van (lenne) némi segítségre, eligazításra a tudományos nyelv dzsungelében.

Ezt az igényt ismerte fel az az amerikai kezdeményezés, ami közelebb szeretné hozni a diákokhoz a tudományos szókincset: a tankönyvek nyelvezetét – számol be a voanews.com weboldal. „A tanárok beszámolója szerint a gyerekek kiválóan el tudják olvasni a szövegeket, de egy-egy bekezdés végén fogalmuk sem volt, miről is szólt tulajdonképpen a szöveg, hiszen nem ismerték a tudományos szókincset” – nyilatkozta Catherine Snow, a Harvard Egyetem professzora.

Épp ezért a Stratégiai Oktatási Kutatási Társaság elnevezésű csoport (Strategic Education Research Partnership) azt tűzte ki célul, hogy körültekintő módszerek segítségével megismertetik a diákokat a számukra szükséges tudományos szókinccsel, hogy ezzel megkönnyítsék a tanulók dolgát a későbbiekben – nem csupán a tudományos pályán, de állampolgárként is. Hiszen ezek az ismeretek olyan szókincset is érintenek, amelyeket a társadalomtudományokban vagy épp a morális dilemmákat érintő viták során hasznosíthatnak.

Számos szót nem feltétlenül használunk a hétköznapi nyelvben, mégis szükség lenne rá, hogy ismerjük – véli a professzorasszony. Az oktatási program keretein belül nemcsak megismerkedhetnek ezekkel a (legtöbbször idegen eredetű) szavakkal a diákok, de lehetőséget is kapnak az újdonsült szókincs alkalmazására viták és a véleményüket tükröző fogalmazások formájában. Nos, talán kijelenthetjük: efféle ismeretek nem csak az amerikai gyerekeknek jönnének jól.