-
Krizsa: Az ősnyelv még nem kényeskedett, hanem az igazat mondta: XKS váz: a héber akus = görbe, ik...2012. 05. 25, 09:30 Paraszti szó
-
Pesta: Fiatal lehet a kedves névrokonom, ha már a buzeráns -> buzi alakokkal sincs tisztában. ...2012. 05. 25, 09:26 Bugrisok és buzik
-
szigetva: „bogumilek”: ez bizony egy átlátszatlan [i].2012. 05. 25, 09:19 Bugrisok és buzik
-
Földönkívüli: És vajon a bolgár (~bulgár) szónak van valami köze a latin vulgus, vulgáris szócsaládhoz?2012. 05. 25, 08:21 Bugrisok és buzik
-
Krizsa: Sót egész hivatalos nyelvész kollektíva nevében. Na és? Egymást már meggyózték, Ezzel a fó...2012. 05. 25, 06:56 Paraszti szó
– Vannak-e káros nyelvi változások?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
mi a különbség? Helyesírás, hatalom, pornó
Vegyi anyagok segítségével kommunikálnak a fonalférgek (Nematoda) – derítették ki amerikai kutatók, akik a PLoS Biology januári számában tették közzé tanulmányukat.
A fonálférgek között egyaránt megtalálhatók állati és növényi élősködők, valamint szabadon élő fajok. Körülbelül húszezer fajuk ismert, de tényleges fajszámukat több százezerre becsülik.
A Cornelli Egyetem és a Kaliforniai Műszaki Egyetem (Caltech) kutatói Frank Schroeder docens irányításával 2008-ban fedezték fel, hogy a fonalférgek párválasztáskor kémiai vegyületek segítségével igyekeznek magukra vonni a reménybeli partner figyelmét. Ez adta az ötletet, hogy kiderítsék, miként kommunikálnak egymással a nematódák - olvasható a PhysOrg tudományos hírportálon.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A kutatók a mikroszkopikus fonalféreggel, a Caenorhabditis elegansszal (C. elegans) folytattak kísérleteket, az új analitikai módszert, a metalobomikát alkalmazva, amely hálózatos vagy rendszerbiológiai szemlélettel kis molekulatömegű anyagok változásait méri a szervezetben.
A tudósok a szabadon élő fajok biokémiáját vizsgálták, majd összehasonlították az eredményeket a „jelelésre” képtelen fonalférgek „vegyi laboratóriumával”. A tudósok ily módon megtalálták azokat a molekulákat, amelyek csupán a szabadon élő fonalférgek szervezetében voltak jelen, de hiányoztak „némaságra ítélt” fajtársaiknál.
A kutatók több olyan molekulát is találtak, amelyek azt jelzik a nematódáknak, hogy szét kell szóródni és el kell tűnni. Ezek a molekulák csupán két „építőkőből” állnak, ám ha ezekhez egy harmadikat, az indol nevű aromatikus szénvegyületet társítják, az üzenet tartalma megváltozik, gyülekezőre szólítva a fonalférgeket. A nematódák képesek még összetettebb üzenetekre is, több különböző molekulát kombinálva, mintha különböző szavak segítségével összetett mondatokat „fogalmaznának meg”.
A kutatások következő szakaszában a tudósok azt igyekeznek megismerni, hogy a fonalférgek idegrendszere miként érzékeli és fejti meg a vegyi üzeneteket.
„Megismerve a nematódák kommunikációs rendszerét, lehetővé válik a fonalféreg-fertőzések megelőzése, gyógyítása, hiszen a világ népességének ötöde szenved ezektől az élősködőktől” – hangsúlyozta Frank Schroeder, hozzátéve, hogy a kutatásaik segítségével a mezőgazdaságban is megelőzhető, csökkenthető a fonalférgek által okozott kár.