A bizottság kimondta, hogy Johannes Hahn nem tanúsított tudományosan felróható magatartást 1987-es dolgozata megírásakor. A szakvéleményben kitértek arra is, hogy bár az idézetek mai mércével mérve nem felelnének meg „a jó tudományos gyakorlat elveinek”, ma már nem állapítható meg, hogy 25 éve milyenek voltak az elvárások a Bécsi Egyetemen, ahol Hahn megszerezte doktori címét. Heinz Engl, az egyetem rektora azt mondta, hogy ma már nem fogadnának el egy olyan disszertációt, mint Hahné.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Az uniós politikus, volt osztrák tudományos és felsőoktatási miniszter kijelentette, bízik benne, hogy a bizottsági felülvizsgálattal végleg lezárult a disszertációja körüli vita.

Az osztrák Néppárt (ÖVP) politikusa filozófiából szerzett doktori címet. A disszertációról nem sokkal Hahn miniszteri kinevezése után, 2007-ben Stefan Weber „plágiumvadász” azt állította, hogy az „slampos” munka, és hogy a politikus egész oldalakat más szerzőktől másolt. Az egyetem megbízásából egy svájci professzor is felülvizsgálta a dolgozatot, de plágiumot nem állapított meg, mert – mint fogalmazott – Hahn soha nem tüntetett fel idegen szöveget a sajátjaként.

Egy osztrák ellenzéki képviselő, Peter Pilz márciusban újra felmelegítette a regionális biztos dolgozatával kapcsolatos vádakat, nem sokkal azután, hogy Németországban plágiumbotránya miatt lemondásra kényszerült Karl-Theodor zu Guttenberg védelmi miniszter. Hahn alaptalannak minősítette a vádakat és úgy vélekedett, hogy politikai motiváció áll az ellene irányuló bírálatok hátterében.

Miután az egyetem tavasszal a korábbi felülvizsgálatra hivatkozva először elzárkózott az újabb szakértői vizsgálat elől, Pilz azzal vádolta Hahn alma materét, hogy el akarja tussolni az ügyet.