Vészesen megfogyatkozott a nyelvszakokra jelentkezők száma Nagy-Britanniában: az elmúlt 5 évben 5 százalékkal kevesebben akartak tudományos szinten nyelvet tanulni, így a nyelvi tanszékeknek mintegy egyharmada be is zárt. Ugyanakkor az egyetemekre átlagosan 11 százalékkal többen felvételiztek országszerte.

Egyetemi diák, amint jegyzeteit bújja (Forrás: Harry Keely / sxc.hu)

A kormány abban hibás, hogy a nyelvtanítás rovására a természettudományos képzéseket támogatja, az egyetemek pedig abban, hogy „elárulják” a tudománynak ezt az ágát, a nyelvi kurzusokat „kulturális tanulmányok” tantárggyal helyettesítve – mutat rá a Guardian című brit lap egy friss kutatás eredményeire.

A jelentés elsősorban annak a kormányrendeletnek tulajdonítja a nyelvek iránti általános érdeklődés megcsappanását, amely a 14 éves kort betöltött diákok számára megszüntette a kötelező nyelvoktatást az iskolákban, és ezzel párhuzamosan bevezette azt az általános iskolákban. Ez egy „rosszul átgondolt, túl gyors” döntés volt, mert az infrastruktúra még nem állt készen az elemik szintjén, amikor a középiskolákban már abbamaradt az oktatás – hangsúlyozza a tanulmány. A célkitűzés, hogy a középiskolásoknak továbbra is 50-90 %-a tanuljon idegen nyelvet, nem valósult meg: ma az állami közoktatási intézmények 77 százalékában válaszható a nyelvóra, de a magániskolákban csak 17 százalék ez az arány.

És fontos tényező még a pénzhiány is: támogatás híján ugyanis a nyelvszakos oktatók nem tudnak kutatásokat folytatni, ezért a tanszékek kénytelenek csökkenteni költségeiket – ha épp nem kell bezárniuk. A hanyatlás még szembetűnőbb lenne, ha az utóbbi időben nem kerekedett volna föl annyi külföldi diák, hogy angliai nyelvszakokon – spanyol, olasz vagy mandarin szakon – tanuljon tovább.

Az is kiderült a felmérésből, hogy az egyetemeken megfigyelhető egyfajta eltolódás a „tiszta” nyelvszakoktól a kulturális tanulmányokat kínáló szakok felé. Emellett egyre népszerűbbek azok a kurzusok is, amik nem az eredeti nyelven írt szövegekkel, hanem csupán azok fordításával dolgoznak. „Mindez tekinthető a modern nyelvszakok lebutításának, sőt elárulásának is” – tartalmazza a jelentés.

Ahogy Michael Worton, a londoni University Collage igazgatóhelyettese, a kutatás vezetője fogalmaz: az egyetemeknek nyíltabban kellene tájékoztatniuk arról, pontosan hogyan tanítják a nyelveket és milyen diplomát adnak. „Nagyon nagy a homály ezen a téren. Tisztában kell lennünk azzal, mit gondolunk, mire való tulajdonképpen az idegen nyelv. A kormánnyal, munkáltatókkal és az egyetemekkel együtt világosan kell közvetítenünk, pontosan mire szolgál egy nyelvszakos diploma. Máskülönben fennáll a veszély, hogy a nyelvszakok elvesztik tudományos pozíciójukat.”

Úgy tűnik, a probléma fontosságát már a kormány is felismerte. A brit felsőoktatási miniszter, David Lammy bejelentette, dolgozni fognak az ügy előmozdításán. „Úgy gondolom, a modern nyelvek valóban fontosak és értékesek. Részletesen meg fogjuk vizsgálni a jelentés eredményeit és mindent megteszünk, hogy a helyzet javuljon.”