Egy frissen közült statisztikai kimutatás szerint, míg 1981-ben a kanadai bevándorlók gyerekei csak 41 százalékban beszélték szüleik anyanyelvét, addig 2006-ban ez az arány már lényegesen magasabb, 55 százalék volt. A jelenségnek több magyarázata is van.

Kanada bevándorlói egy generációval korábban még gyakran európai származásúak voltak, és talán a kulturális hasonlóság miatt gyorsabb az asszimilációjuk, ami gyakran nyelvváltással is jár. A holland vagy olasz szülők gyerekeinek csak mintegy 20 százaléka beszéli szülei nyelvét, míg az újabb örmény, pandzsábi, kínai, perzsa, török, bengáli és urdu bevándorlók nyelvmegőrzése 70 százalék feletti.

A cikk a hirdetés után folytatódik

A kimutatás egyik érdekes magyar vonatkozása, hogy a vizsgált nyelvek közül a magyar nyelvű bevándorlók esetében a legalacsonyabb a nyelv megőrzése a harmadik generációnál, mindössze 3 százalék, a pandzsábi nyelv 33 százalékos nyelvmegtartásával szemben ugyan azon időtávon belül. A legjobb esély az nyelv megőrzésére az, ha a gyerekek kultúrájukon belül házasodnak, olyan párt választanak, akik beszélik anyanyelvüket.

A jelentős változás egyik oka, hogy az elmúlt 30 évben Kanada nagy hangsúlyt helyezett a családegyesítésre, engedélyezve sok szülő és nagyszülő bevándorlását. Az anyanyelv otthoni, családon belüli használata nagyban elősegíti a nyelvek átadását a következő generációk számára.

Forrás:

The Star: Immigrant languages thrive amongst first-generation Canadians