A dokumentumokat Rudolf Chmel (Híd magyar-szlovák párt) emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes terjesztette a kormány elé. A hatályos törvény szerint a kisebbségi megnevezéseket azokon a településeken lehet majd használni hivatalosan is, ahol a nemzeti kisebbségi lakosság aránya eléri az összlakosság 20 százalékát. Ezeken a településeken a hivatalos ügyintézésben a jövőben a korábbinál szélesebb körben lesz lehetőség kétnyelvű űrlapokat használni.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Mint ahogy arról a Nyelv és Tudomány - nyest.hu korábban már beszámolt, a lista elfogadása körül több probléma is felmerült. Egyebek mellett számos minisztérium támasztott kifogást, így a végleges verzió elfogadása régóta húzódott. A kulturális tárca például olyan nevek ellen emelt szót, mint Párkány vagy Nagyhind – szerintük ezek „a Horthy-korszakhoz kötődnek, akkor használták őket, amikor az elszakított területek Magyarországhoz tartoztak, illetve az erőszakos magyarosítás idejében, 1867-től”.