-
Krizsa: A szabad persze, hogy a szab szóból ered, Szanszkritül is (wikiszótár szerint), és a héber...2012. 05. 24, 17:16 Paraszti szó
-
Szalakóta: Az autista esetleg nem veszi észre az autista szó pejoratív használatát, de azt biztos ész...2012. 05. 24, 15:31 A fogyatékkal élőkkel szembeni...
-
Szalakóta: Az ableism helyett javasolt integrizmus a fogyatékosokkal szembeni hátrányos megkülönbözte...2012. 05. 24, 15:27 A fogyatékkal élőkkel szembeni...
-
elhe taifin: Ha már az ázsiai hunok szóba kerültek: www.scribd.com/doc/84650967/Did-the-Xiong-Nu-Speak-...2012. 05. 24, 15:20 Finnugrista fagyi – mint aki halkan...
-
tenegri: @nemtulnehez: ""hun"-ul(torokul) beszelnek" Kérdezd csak meg erről a mongolokat, egészen m...2012. 05. 24, 14:08 Finnugrista fagyi – mint aki halkan...
– Vannak-e káros nyelvi változások?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
mi a különbség? Helyesírás, hatalom, pornó
Mindenkit érdekel, mindenki beszél róla, sőt, olvas is - no de hogy mit, az nem mindegy. Félresikerült szex-leírásokat díjaz egy irodalmi magazin.
„... és akkor a férfi a mennyekbe repítette a nőt...” – vizuálisabb típusú olvasók a röhögőgörcs okozta komoly veszélybe kerülhetnek efféle sablonmondatokat olvasván. Bizony, a szexről írni nem egyszerű. Olyannyira, hogy néha nemcsak a ponyvák íróinak, de korunk számos kiváló alkotójának sem sikerül.
A Literary Review magazin elhíresült, évenként kiosztott citrom-díjával, a Bad Sex in Fictionnel azokat az írókat „jutalmazza”, akik a leginkább félresikerült szexjeleneteket írták le a regényeikben. Az évek során a jelöltek között olyan népszerű nagyságok is előfordulnak, mint Salman Rushdie vagy John Updike. Az idei jelölt-listán pedig többek között Philip Roth és a Booker Prize nyertese, John Banville is szerepel – írja a BBC News.
A díjat persze nem véletlenül hívta annak idején életre a magazin. Ahogy Lucasta Miller, a Booker Prize bírálóbizottságának egyik tagja fogalmaz, a nyugati irodalomnak mindig is egyik központi témája volt a szexualitás – csakhogy az ezt leíró alkotások közül túl sok hasonlít inkább egy iskolai biológiakönyvre szépirodalom helyett.
Az sem sokkal jobb, ha – az irodalmiság vagy épp a prüdéria jegyében – a jól bevált virágnyelvhez folyamodnak az írók. Elvégre a metaforáktól már szinte ragacsos sorok aligha teszik élvezetesebbé a műveket – legfeljebb nevetségesebbé. Lehet persze humoros és szokatlan módon is írni a szexről, érdemes azonban kerülni az anatómia tankönyvre emlékeztető leírásokat, mondja Lucasta Miller. Az olvasót a szereplők és érzelmeik is érdeklik; egészen pontosan ez különbözteti meg a jó regényt a ponyvától.
Mindenesetre nincs könnyű dolga az íróembernek, ha nem akar se túl keveset, se túl sokat mondani a szexről – de azt jól. Ráadásul, véli Stella Duffy regényíró, a férfiaknak eleve nehezebb a dolguk, mint kolléganőiknek. Nem mintha ügyetlenebbek lennének a szex-beszédben – csakhogy tőlük talán nem szoktuk meg annyira. „Azt hiszem, az emberek számára megszokottabb, ha egy nő beszél érzékiségről és szexualitásról, mintha egy férfi teszi ezt” – mondja az egyébként bűnügyi regényeiről ismert Stella Duffy.

