Norvégiában két hivatalosan elismert nyelvváltozat használatos, a bokmål (bok ‘könyv’, mål ‘nyelv’), és a nynorsk (‘újnorvég’). Ez utóbbi elnevezése Ivar Aasentől származik, aki az 1840-es évekbeli norvég nyelvjárásgyűjtésére alapozva megalkotta az első norvég leíró nyelvtant és szótárt, azzal a céllal is, hogy elkülönítse azt a dántól és a svédtől. A korábban egyedüli irodalmi nyelvként használt bokmål nagyon közel áll a dánhoz.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Jan Terje Faarlund, az Oslói Egyetem nyelvészprofesszora vis zont aggályait fejezte ki ez ügyben, hiszen az új szabályok eddig nem létező szóalakokat is szabályosnak fogadnak el. Ilyen a nynorsk ynskja/ønskja, mely most már ynska/ønska is lehet (bokmål: ønske ‘kíván’), a bølgje ‘hullámzik’ mellett pedig a bokmålból átvett bølge is megfér. Csakhogy a nynorsk eddig nem ismerte az ynska/ønska, bølge alakokat. Ez a helyesírási elv szerinte azért sem túl szerencsés, mert csökkenti a két nyelvváltozat közti különbségeket: nemcsak azért, mert sok bokmålból átvett szó is elfogadottá vált, hanem azért is, mert bizonyos nynorsk szóalakok, melyek eleve ritkának számítottak, ezáltal még ritkábbá válnak.

A norvég önkormányzatok megválaszthatják, melyik változatot használják hivatalos nyelvként (kék: nynorsk, piros: bokmål, szürke: semleges). (Forrás: Wikimedia Commons / Pajast / CC BY-SA 2.5, 2.0, 1.0)

A Språkråd szerint szó sincs arról, hogy a bokmål felé akarnák mozdítani a nyelvet. Grete Riise, a Språkråd helyesírási bizottságának elnöke azt nyilatkozta, hogy a reform célja egy egységesebb újnorvég helyesírás létrehozása volt, mely jobban tükrözi annak mai beszélt formáját. Az pedig más kérdés, hogy a beszélt nyelv sok helyen valóban inkább a bokmålhoz hasonlít.

Forrás

Språkrådet støttar ny nynorskrettskriving