Több állatról, többek között a kutyákról, a papagájokról és a majmokról is  bebizonyosodott már, hogy képesek értelmezni és megalkotni „mondatokat”, és felismerni az egyes tárgyakra használt emberi szavakat. Abe Kentaro, a Kiotói Egyetem kutatója a pintyek énekét vizsgálva rájött, hogy abban, akár az emberi nyelvben szintaktikai szerkezetek ismerhetők fel. Hasonló állításokat más kutatók már a bálnák énekével kapcsolatban is megfogalmaztak.

A bengáli pintyek hevesen reagálnak, ha ismeretlen, betolakodó pintyek csiripelését hallják. Abe és kollégája, Dai Watanabe ezt a reakciót vették alapul a kutatáshoz, hogy lássák, felismerik-e a pintyek a nyelvtanilag helytelen csiripelést.

A cikk a hirdetés után folytatódik

A kutatók először ismeretlen énekeket játszottak le a madaraknak, egészen addig, amíg azok meg nem szokták ezeket. Ezután minden énekben összekeverték a szótagokat, és újra lejátszották őket. A négy énekből a pintyek csak egyre reagáltak megint, mintha észrevették volna, hogy abban megsérültek bizonyos nyelvtani szabályok, míg a másik háromban nem. Ebből az következik a kutatók szerint, hogy a madarak énekében a kutatók által szótagoknak nevezett részeknek meghatározott sorrendje van, és ezt egy adott közösségben minden bengáli pinty ismeri.

Későbbi kísérletekből kiderült, hogy a pintyek nem születnek a nyelvtani szabályok ismeretével, hanem megtanulják őket. Azok a madarak, amelyek elkülönítve nőttek fel, addig nem reagáltak ugyanarra a nyelvtanilag helytelen énekre, amíg két hetet el nem töltöttek a többi madár között. Abe ezek után kitalált nyelvtani szabályokat tanított a madaraknak, úgy, hogy hozzászoktatta őket az egyik összekevert énekhez, és figyelte a reakciójukat az olyan énekekre, amelyek megsértették az új szabályokat.

Végül Abe kémiai úton roncsolta az anterior nidopallium nevű területet néhány madár agyában, és ezáltal képes volt bebizonyítani, hogy ez a rész elengedhetetlen a hibás nyelvtan felismeréséhez. Az emberi agyban az úgynevezet Broca-terület aktiválódik, amikor nyelvtanilag helytelen mondatokat hallunk. Ennek alapján Abe szerint az anterior nidopallium tanulmányozása új fénybe helyezheti az emberi nyelvtan eredetét.

Forrás

NewScientist: First evidence that birds tweet using grammar