-
Lalika: @Nyenyi: mit szarozunk? használjuk mindjárt a "nagymagyarországi" megoldást és akkor nem m...2012. 05. 23, 13:34 A határon túlról külhonba
-
Földönkívüli: @Loddi: Nem hinném, hogy a nyelv figyelembe venné az olyan különbségeket, mint az ugatás m...2012. 05. 23, 12:48 Finnugor kutyafajták
-
Loddi: @Földönkívüli: A hangutánzás meglehetősen bonyolult dolog, gyakran elhomályosul az ilyen e...2012. 05. 23, 12:17 Finnugor kutyafajták
-
szigetva: @scasc: „Külön vicces, hogy míg a fizikában a quantum valami irdatlan apróság, addig a "qu...2012. 05. 23, 11:51 A lírai én a mi olvasatunkban
-
Fejes László (nyest.hu): @scasc: Nos, sajnálom, de én a hozzászólásból nehezen olvasom ki azt, hogy „nahát, az MTI ...2012. 05. 23, 11:41 Francia a franciának örül?
– Vannak-e káros nyelvi változások?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
mi a különbség? Helyesírás, hatalom, pornó
Braille-írású szakácskönyvet adta ki Lengyelországban. Marek Kalbarczyk, a könyv vak társszerzője egyebek közt a mazóviai városok leírását is beleszőtte, mert szerinte a vakság nem az életből kizáró fogyatékosság, csak megnehezíti a mindennapokat.
Az Ízek az ujjak hegyén című szakácskönyv gyakorlati leírásokkal igazítja el az olvasókat, hogyan kerüljék el a sérüléseket a konyhában. Az ételreceptek Piotr Adamczewski gasztronómiai kritikus tollából származnak.
„Az ételeket úgy alkotjuk, mintha az ízek egyes rétegeit helyeznénk egymásra. Ezt a szakácskönyvet azért adtam ki, mert a vakok gyakran nem is tudják, hogy mennyire egyszerű az egész számukra” – mondta Kalbarczyk a Polityka című hetilap legújabb számának adott interjújában.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Szerinte a vakoknak nem kifinomultabbak az érzékszervei, mint másoknak, „csak jobban odafigyelnek rájuk”. Hangsúlyozta, hogy a legtöbb információt a látásnak köszönheti az ember, ezért hiányában „minden unalmasabb számára, és többet szagol, tapint és ízlel”.
A szerző felvázolta a vakok konyhavilágát, kiemelve, hogy gyakran olyan problémákkal szembesülnek, amelyekre a látó emberek ügyet sem vetnének. „De ha valaki odafigyel a sistergésre és a fortyogásra, sok mindent képes felismerni” – magyarázta, hozzátéve: általában az illatok jelzik, hogy mikor kész az étel, de a rántott húst például tapintással ellenőrzi, mielőtt kivenné a serpenyőből.
Arra is kitért, hogy hagymaaprítás nem megterhelő a vakok számára, hiszen becsukhatják a szemüket, sőt el is fordulhatnak.
A könyv útikalauz részeiben elsősorban az adott helységek hangulatát ragadja meg. „Mi a főtérre megyünk, hogy meghalljuk a város hangját. Mert minden városnak saját hangja van” – fedte fel.
Az illatoknak a helyszínek felfedezésében is meghatározó szerepük van. „Az éttermek, antikváriumok, cipőboltok egyedi illatokat árasztanak, amelyek elárulják, hogy merre járunk” – ecsetelte a lapban.
Kalbarczyk informatikus, az Esélyt a vakoknak alapítvány vezetője, és az első lengyel nyelvű beszédszintetizátor társalkotója. Társadalmi munkájáért a Polonia Restituta tiszti keresztjével tüntették ki. Több útikönyvet is írt vakok és gyengén látók számára.

