Az ember intelligensebb a delfinnél, igaz, nem sokkal – derült ki az atlantai Emory Egyetem kutatásából, amelyet a legnagyobb amerikai tudományos szervezet, az AAAS éves konferenciáján ismertettek San Diegóban.

Lori Marino amerikai kutató a palackorrú delfinek szürkeállományát vizsgálta behatóan. Kutatásai során kiderült: a delfinek némileg kisebb agyállománnyal rendelkeznek, ezzel szemben agyuk erősebben barázdált és nagyobb a felülete – ez utóbbi pedig kiegyenlítheti a „hiányzó” tömeget.
A palackorrúak agyának barázdáltsága különösen a neocortexet, vagyis az agykéreg külső rétegét érinti, ami felelős az összetettebb gondolkodásért és az öntudatért – számolt be Marino a szervezet hétfőn zárult éves konferenciáján.
Az ember és a delfin közötti intelligenciaverseny továbbra is szoros, egy „vesztes” kiléte azonban már nyilvánvaló: az emberszabásúak – például a csimpánzok és a gorillák – a palackorrú delfinekhez és más delfinfajtákhoz képest is jelentős hátrányban vannak.
Az emberszabásúak agya mindössze kétszer olyan nagy, mint a hasonló méretű állatok átlagos agymérete. A delfineké ezzel szemben ötszöröse annak, mint azt testméretük alapján várni lehetne, az emberé pedig hétszerese. Az emberszabásúak a más szempontokat – többek közt az agy felépítését – tekintve is jócskán elmaradnak a delfinektől.
A palackorrúak minden követelménynek eleget tesznek, amelyek szerint az egyes példányokat egyéniségként lehet kezelni – vélekedett a kutatási eredmények értelmezését illetően Thomas White, a Los Angeles-i Loyola Marymount Egyetem etika professzora.

Egyaránt vannak pozitív és negatív érzéseik, érzelmeik. Öntudattal is bírnak, és képesek megszabni viselkedésüket. Észreveszik magukat a tükörben – erre ez az emberen és az emberszabásúakon kívül csak ők képesek. Megismerik egymást és tisztelettel közelítenek társaikhoz. A palackorrúak meg tudnak oldani összetett feladatokat, mindezt analitikusan és tervszerűen.