Az adoptáló szülők általában jobb nyelvkörnyezetet tudnak biztosítani, mint az átlag szülők, mert az adoptálás feltételeiből kiindulva alapvetően műveltebbek és tehetősebbek is. Korábbi tanulmányok azt mutatták ki, hogy a kanadai szülők által Kínából adoptált gyerekek ugyanolyan sikeresek voltak a nyelvelsajátításban, mint kanadai születésű társaik. Azok a tanulmányok azonban nem hasonló anyagi helyzetű szülők gyerekeit hasonlította össze.

Az új tanulmányban ugyanolyan gazdasági és kulturális hátterű quebéci szülők biológiai illetve Kínából adoptált gyerekeit hasonlította össze. Az adoptált gyerekek héthónapos és kétéves koruk között kerültek új szüleikhez. A kutatók nem nagyon jelentős, de statisztikailag szignifikáns különbséget találtak a biológiai és az adoptált gyerekek nyelvelsajátítása között.

A cikk a hirdetés után folytatódik

A kínai árvaházak gyerekei általában lányok, és Kína egygyermekes politikája miatt kerülnek árvaházba, nem pedig szüleik hátrányos helyzete miatt, így a különbség valószínűleg nem a képességbeli eltérésben keresendő.

Talán nem meglepő, hogy a kutatók szerint a francia nyelvi háttér korai hiánya kimutatható még másfél évvel a gyerekek adoptálása után is. A jó hír, hogy az adoptált gyerekeknek – a jó környezet hatására – már ennyi idő sikerül felzárkózniuk kortársaik „normális” nyelvtudási szintjére.

Forrás:

The Canadian Press: Study finds small language gaps in children adopted from abroad