-
Krizsa: Az ősnyelv még nem kényeskedett, hanem az igazat mondta: XKS váz: a héber akus = görbe, ik...2012. 05. 25, 09:30 Paraszti szó
-
Pesta: Fiatal lehet a kedves névrokonom, ha már a buzeráns -> buzi alakokkal sincs tisztában. ...2012. 05. 25, 09:26 Bugrisok és buzik
-
szigetva: „bogumilek”: ez bizony egy átlátszatlan [i].2012. 05. 25, 09:19 Bugrisok és buzik
-
Földönkívüli: És vajon a bolgár (~bulgár) szónak van valami köze a latin vulgus, vulgáris szócsaládhoz?2012. 05. 25, 08:21 Bugrisok és buzik
-
Krizsa: Sót egész hivatalos nyelvész kollektíva nevében. Na és? Egymást már meggyózték, Ezzel a fó...2012. 05. 25, 06:56 Paraszti szó
– Vannak-e káros nyelvi változások?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
mi a különbség? Helyesírás, hatalom, pornó
A két éves korban elvégzett, szótudást mérő vizsgálatok segíthetnek abban, hogy felismerjük, kinek okoz majd nehézséget a nyelvelsajátítás, kik azok, akik le fognak maradi a kortársaik mögött, és nehezen fognak folyékonyan beszélni.
Annak ellenére, hogy a legtöbb gyerek, aki későn kezd el beszélni, rövid idő alatt behozza a lemaradását, vannak köztük olyanok is, akik specifikus nyelvi zavarban (Specific Language Impairment, SLI) szenvednek. Ez a fejlődési probléma befolyásolja a későbbi olvasás- és írástanulást, így a további iskolai előmenetelt és az életben való boldogulást is.
Kutatók most arra mutattak rá, hogy a megkésett nyelvi fejlődés regisztrálásával lehetőség nyílik arra, hogy a problémákat célzott terápiával orvosolják, és így csökkentsék a későbbi lemaradás esélyét. A kísérlet vezetője, Dr. Leslie Rescorla, a philadelphiai Bryn Mawr College pszichológusa arról számolt be, hogy a megkésett nyelvi fejlődést mutató gyerekekkel egy sorozat nyelvi tesztet töltettek ki a gyerekkoruk folyamán egészen a fiatal felnőttkorukig. Ennek alapján azt állapították meg, hogy a többségük behozta a lemaradását, és átlagos nyelvi képességeket mutatott, mégis az átlagos nyelvi fejlődésű gyerekekből álló kontrollcsoport tagjaihoz képest lemaradásban voltak minden egyes fejlettségi szinten.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A vizsgálatban a kutatók arra kérték a szülőket, hogy egy listán jelöljék, hogy mely szavakat mondja a kétéves gyerekük, majd 15 éven át követték a fejlődésüket . A kísérletben 26 megkésett nyelvi fejlődésű, és 23 megfelelő nyelvi fejlettségű gyerek vett részt (ők alkották a kontrollcsoportot).
A szülők által megkapott listán 310 szó szerepelt. A szülőknek azokat kellett megjelölniük, amelyeket a gyerekük már kimondott, nem törődve azzal, ha nem tökéletesen ejtették ki, vagy ha nem megfelelő jelentésben használták az adott szót.
A kétévesek általában 70–225 különböző szót ismernek. A megkésett nyelvi fejlődést mutatók azonban csak 50-et vagy annál kevesebbet használnak. Az első megtanult szavak között olyanok szerepelnek, mint például a kutya, a macska, az autó, a cipő és a nem tagadószó.
Az orvosok szerint a teszt jelentősége az, hogy segítségével igen korán kiszűrhetők azok a gyerekek, akiknek a későbbiekben problémájuk lehet. Így őket specifikus nyelvi terápiával fel lehet zárkóztatni, és lehetővé lehet tenni számukra, hogy a képességeikhez képest a legjobb nyelvi teljesítményt nyújtsák. Ezek a kísérletek segíthetnek abban is, hogy korán felismerjék az olyan problémákat, amelyek a megkésett nyelvi fejlődés hátterében állhatnak, mint például a gyenge hallás vagy a siketség, az autizmus különböző szintjei, illetve a mentális problémák.
„A gyerekek nagyon különböző mértékben hozták be a nyelvi lemaradásukat. Négy éves korukra többen már átlagos nyelvi teljesítményt mutattak, és mikorra iskolába kerültek, a többségük elérte az átlagot. A rossz hír viszont az, hogy 17 éves koruk után ezek a gyerekek szignifikánsan rosszabbul produkáltak a nyelvi szintfelméréseken a kontrollcsoport tagjaihoz képest” – mondta el Rescorla. A későbbi felmérőkben a kutatók tesztelték a diákok szókincsét, nyelvtani tudását, nyelvi memóriáját és az olvasási-szövegértési képességét.
Egyre több kísérlet mutatja azt, hogy a gyerekek gyorsabban tanulják meg az anyanyelvüket, ha igazi párbeszédekben vesznek részt, mintha csak a tévén hallják ezeket passzív befogadóként. Ennek a hátterében nem a televíziós műsorok bugyutasága vagy szegényes szókincse áll, hanem sokkal inkább az, hogy a tévézésből hiányzik a közvetlen kapcsolat, az interakció. A gyerekeknek tehát ténylegesen szükségük van valódi párbeszédekre ahhoz, hogy jól elsajátíthassák anyanyelvüket.
Forrás
Vocabulary tests on two-year-olds can identify those who will be late talkers

