-
Krizsa: Az előttem szóló mondatait sorbavéve: nem lehet érteni... nyilvánvaló, hogy nincs is felha...2012. 05. 22, 19:10 Paraszti szó
-
scasc: Na de annak a Luc'ernek legalább van köze a kénes gyógyvízhez... A kakas mit tud felmutatn...2012. 05. 22, 19:01 Leszámolna az ördöggel Harkány
-
Studiolum: Hát egy sikeres fürdőhelynek tényleg nem a lúzert kéne szerepeltetnie a címerben. Ajánlom ...2012. 05. 22, 18:02 Leszámolna az ördöggel Harkány
-
tkis: E kérdéskör iránt mélyebben érdeklődők figyelmébe hadd ajánljam az itt (mnytud.arts.klte.h...2012. 05. 22, 16:12 „Segítség! Gondolkodunk!”
-
tkis: Kis Tamás, A veláris i a magyarban, Magyar Nyelvjárások, XLIII, 5–26 (2005): mnytud.arts.k...2012. 05. 22, 15:57 Határok helyett lépcsők
– Vannak-e káros nyelvi változások?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
mi a különbség? Helyesírás, hatalom, pornó
A zeneterápia bizonyíthatóan segít a komoly fülműtéten átesett kisgyermekek kommunikációs rehabilitációjában – állítja egy friss kutatás.
A zene: pihentet, megnyugtat, feltölt. Esetenként felpörget, mozgásba hoz, és felszabadít. Mindemellett pedig köztudottan a gyógyításban is hatékonyan segít. Izraeli kutatók most azt mutatták ki, hogy zeneterápia segítségével könnyebben rehabilitálható a cochleáris implantáción átesett gyermekek kommunikációja.
A cochleáris implantáció egy olyan műtéti eljárás, amit akkor alkalmaznak, ha a hallássérülés mértékéből adódóan már semmilyen hallókészülék nem segít. Az ilyen beavatkozáson átesett csöppségeknél akár 90 százalékos hallásjavulás is elérhető. A komoly operációt követően azonban a gyereknek hosszú időre van szüksége, amíg kommunikálni kezd.
Ezt a folyamatot gyorsítja meg a zeneterápia – számol be a newswise.com nevű portál. A kutatás vezetője, Dikla Kerem professzor azért döntött a zeneterápia vizsgálata mellett, mert véleménye szerint a „zene számos eleme megegyezik a kommunikáció elemeivel, így a muzsika mint a non-verbális kommunikáció egy fajtája hatékony a beszélni tanuló gyerekeknél.” Ezek a gyermekek – véli a szakember – általában nagy nyomás alatt vannak, hiszen egész környezetük önkéntelenül is sürgeti őket, hogy beszélni kezdjenek. A zeneterápia viszont megerősíti a nonverbális kommunikációs képességüket, és ezáltal csökkenti a rájuk nehezedő nyomást.
A kutató kísérletében 2-3 éves totyogósok kommunikációs fejlődését tanulmányozta: a 16 gyermek közül nyolcnak a rehabilitációját zeneterápiával egészítette ki (pl. ütős hangszerekkel való játék, éneklés, zenehallgatás), a csoport másik felét pedig zene nélkül, pusztán a hagyományos játékokkal gyógyította. Az eredmények világosan megmutatták, hogy a muzsikával „kezelt” csöppségek előbb kezdtek beszélni, és többet is kommunikáltak, mint a zenét nélkülözni kénytelen társaik.

