-
El Mexicano: Ha már nevek és kiejtés, nekem is van egy sztorim (bár nem személynévről). Annak idején a ...2012. 05. 21, 20:18 Nem túl fasza név...
-
iohannes: @peterbodo: Ne, Péter! Most komolyan? 51 hozzászólás után már nem vártam ilyesmit… Tök vil...2012. 05. 21, 19:45 Egyetem mindenek fölött
-
Pesta: Ha már arab, a Brit-szigeteken az etnikum gyorséttermein a legviccesebb felirat: 100% HALA...2012. 05. 21, 18:10 Nem túl fasza név...
-
Pesta: @peterbodo: biztos dialektikus változat hangátvetéssel.2012. 05. 21, 18:06 Nem túl fasza név...
-
Pesta: Vagy amikor a skót vendégtanárunk megütközött rajta, hogy a sajt egy étel. :)2012. 05. 21, 18:04 Nem túl fasza név...
– Vannak-e káros nyelvi változások?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
mi a különbség? Helyesírás, hatalom, pornó
Az ember nyelvtanulása nem a születéssel kezdődik, hanem már a méhen belül. Hangokat már ekkor hallanak a magzatok. A méhen belül azonban leginkább a nyelv ritmusának van nagyobb szerepe, mert a méhfolyadék jelentősen tompítja a külvilág hangjait.
Fiatal koruk ellenére az újszülöttek sem kerülhetik el, hogy nyelvészeti kutatási alanyok legyenek. Ezért tudjuk, hogy a még csak négy órája született kisbabák is meg tudják különböztetni a nyelveket. Ez alatt azt kell érteni, hogy a máshogy reagálnak a méhben hallott nyelvre, ami megnyugtatja őket, mint egy ismeretlen nyelvre – olvashatjuk a Vancouver Sun egy összefoglaló írásában.
A méhen belül a magzat érzékszervei fokozatosan fejlődnek ki. A hallás csak a terhesség vége felé, a 36. hétre éri el a teljes kifejlett, de már korábban is hall a magzat. A méhen belüli folyadék a vízhez hasonlóan vezeti a hangokat, tehát valahogy úgy kell elképzelni a magzat hallását, ahogy a víz alatt hallunk. A beszédnek ilyen tompított változatában nagyon fontos a ritmusa. Ezért az se mindegy, hogy a nyelv éppen beszélt, énekelt vagy felolvasott. Más ritmusa van például egy versnek is és egy tankönyvnek.
Az újszülöttek valójában a méhben hallott nyelvek ritmusát ismerek fel. Könnyen megkülönböztetik például az angolt a kínaitól, de az angolt a hollandtól már nem, mert túlságosan hasonló az utóbbi két nyelv ritmusa.
A fenti elméletet nemrég a kanadai Regina Egyetem nyelvész hallgatói is letesztelhették. Urdu, spanyol, kínai, holland, angol, francia és koreai beszédet hallgattak víz alatt, és az ő élményük is megerősítette a korábbi kutatási eredményeket. A gyerekekkel való foglakozást, így a nyelvelsajátítási folyamat segítését sem lehet elég korán kezdeni.

