-
Krizsa: Az előttem szóló mondatait sorbavéve: nem lehet érteni... nyilvánvaló, hogy nincs is felha...2012. 05. 22, 19:10 Paraszti szó
-
scasc: Na de annak a Luc'ernek legalább van köze a kénes gyógyvízhez... A kakas mit tud felmutatn...2012. 05. 22, 19:01 Leszámolna az ördöggel Harkány
-
Studiolum: Hát egy sikeres fürdőhelynek tényleg nem a lúzert kéne szerepeltetnie a címerben. Ajánlom ...2012. 05. 22, 18:02 Leszámolna az ördöggel Harkány
-
tkis: E kérdéskör iránt mélyebben érdeklődők figyelmébe hadd ajánljam az itt (mnytud.arts.klte.h...2012. 05. 22, 16:12 „Segítség! Gondolkodunk!”
-
tkis: Kis Tamás, A veláris i a magyarban, Magyar Nyelvjárások, XLIII, 5–26 (2005): mnytud.arts.k...2012. 05. 22, 15:57 Határok helyett lépcsők
– Vannak-e káros nyelvi változások?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
mi a különbség? Helyesírás, hatalom, pornó
Ősszel látogat hazánkba a Dalai Láma, Tibet spirituális vezetője. Ebből az alkalomból vizsgáljuk meg a tibeti nyelv helyzetét Kínában, amiről eltérő híreket hallani.
Tibet 1950 óta, immár hatvan éve kínai megszállás alatt áll. A Dalai Láma 1959-ben kényszerült elhagyni országát. A tibetiek és a tibeti nyelv helyzetét azóta nehéz pontosan megítélni. A kínai kormány állításai a legtöbb kérdésben szögesen eltérnek az indiai száműzetésben működő tibeti kormány véleményétől.
Az egyik ilyen kérdés a tibeti nyelv helyzete. A kínai kormány állítása szerint a tibeti nyelv hivatalos nyelv a Tibeti Autonóm Tartományban, és ez az oktatás nyelve is az általános iskola első négy évében – a középiskolákban azonban már csak mandarin nyelven tanulhatnak a tibeti diákok. Ezzel szemben a Reuters hírügynökség munkatársai azt találták, hogy az általuk meglátogatott tibeti iskolában a tibeti nyelven kívül minden tantárgyat kínaiul oktattak. A riport sajnos nem pontosít, hogy általános vagy középiskoláról van-e szó, bár a név alapján – Shigatse Sanghaj Kísérleti Iskola – az utóbbi tűnik valószínűbbnek.
Az egyértelműnek tűnik, hogy a nagyvárosokban – főleg a fővárosban Lhaszában – a kínai nyelv egyre fontosabb, és ismerete elkerülhetetlen a tibetiek karrierjéhez is. Tibet nagyobb részén azonban – ahol a lakosság többsége lakik – a tibeti nyelv továbbra is a hétköznapi élet nyelve.
A kínai propaganda arra is hivatkozik, hogy a száműzött tibeti kormány székhelyén, Dharamszala középiskoláiban sem tibetiül folyik az oktatás, hanem angol nyelven. A tibeti nyelv elnyomásának kérdését nehéz elfogultság nélkül megítélni ebből a távolságból, mivel egymásnak ellentmondó propagandák kijelentései feszülnek egymásnak. Mindkét oldalon találni hihetőnek tűnő szakértői véleményt.
A feltételezett kínai kulturális elnyomás ellenére a tibeti nyelv még nem számít veszélyeztetettnek – legalábbis ez idő szerint. A Tibeti Autonóm Tartomány területe csupán fele a történelminek nevezett Tibet kiterjedésének, de így a tartományon belül a tibetiek kiemelkedő, 93 százalékos abszolút többséget képeznek. Már csak azért is nehéz más népeknek nagy számban megtelepedni itt, mert a legutóbbi kutatások szerint a tibetiek szervezetének is 3000 évig tartott alkalmazkodni az alacsony magashegyi légnyomáshoz.
A különböző tibeti nyelvjárások közül az Indiában honos ladakhi számít az egyik legveszélyeztetettebbnek. Azokon a vidékeken, ahol ezt a nyelvjárást beszélték, lassan az angol és a hindi veszi át a vezető szerepet – sokkal inkább gazdasági, mint kulturális okok miatt. A tibeti buddhizmus magyarországi támogatói csak remélhetik, hogy a tibeti nyelv helyzete nem annyira rossz Tibetben, mint azt a legutóbbi Reuters-jelentés sugallja. A tibeti nyelv védőinek ugyanakkor érdemes azt is szem előtt tartaniuk, hogy a szintén Kínában élő és szintén tízmilliós mandzsu kisebbség kétszáz év alatt teljesen elveszítette a nyelvét. Ma már csak 60 mandzsu beszéli a kínaival nem rokon nyelvet.

