A berberek számáról szóló becslések nagyban eltérnek, többek között azért, mert a két legjobban érintett országból – Marokkó és Algéria – nincsenek megbízható hivatalos adatok. A berberek egy jelentős része már nem is beszéli ősei nyelvét, és a berberül tudók is szinte kivétel nélkül berber-arab kétnyelvűek. A berber nyelvek egyik vagy másik változata 30-40 millió észak-afrikainak lehet az anyanyelve. A berber annak ellenére maradt fenn Észak-Afrikában, hogy több mint ezer éve – az iszlám hódítás óta – rokonának, az arab nyelvnek az árnyékában kell élnie. A berber nyelvek ugyanis afroázsiai nyelvek (sémi-hámi) akárcsak az arab vagy a héber, de külön ágat képeznek a nyelvcsaládon belül.

Berber csoportok Észak-Afrikában. (Forrás: wikimedia commons / Felhasználó: Ayadho, Masen)

Nem tévedünk nagyot, ha a berbereket a Szaharával kapcsoljuk össze, de az már nem igaz, hogy mind nomádok lennének. A tengerparthoz közeli területeken a berberek még régóta letelepedett életet élnek, de a Szahara belsejében lakó tuaregek hagyományosan tényleg sivatagi nomádok voltak. A berberek ma főleg Marokkó és Algéria területén élnek, de legtávolabbi keleti csoportjuk Egyiptom egyik oázisában, Szívában él már évszázadok óta.

Berber harcosok Agadir környékén. (Forrás: wikimedia commons )

A marokkóiak több mint fele berber származású, míg ez az arány Algériában egy negyed körül lehet. A jelentős bevándorlás miatt Franciaországban is nagy számban élnek berberek, így például a híres futballista Zinadine Zidane is berber származású. De berber volt Apuleius is, az egyetlen egészben fennmaradt római regény, az Aranyszamár szerzője, és a középkor leghíresebb utazója, Ibn Battúta is, hogy csak a legismertebb berbereket említsük.

Háromnyelvű felirat Algéria kabil lakta vidékén. (Forrás: wikimedia commons / Felhasználó: Vermondo)

A berber nyelvnek ugyan sok változata van, de egymáshoz közelinek írják le őket. Marokkóban a tamazig és riff változata, Algériában a kabil mondható a legelterjedtebbnek, a tuaregek egy része pedig tamaseknek nevezi nyelvét. A berber nyelveknek saját írásuk volt már az időszámítás előtti időkben, a tifinag, amelyet a berber öntudat újkori ébredésével megújítottak és újraélesztettek a huszadik században. A berberek politikai törekvéseinek köszönhető, hogy 2010 januárjától már saját tévéadójuk is van Marokkóban.