-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Evolúciós pszichológusok szerint azért alakult ki az emberi nyelv, hogy tudjunk pletykálkodni...
A pletykálkodás – bár ezt nem mindenki helyesli – a mindennapi éltünk része. Evolúciós pszichológusok pedig azt mondják, nagyon is fontos része: a pletykálkodás segíthet minket a túlélésben is – számolt be az új kutatási eredményekről a The Telegraph.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Valakit a háta mögött kibeszélni nem túl megbecsült foglalatosság, de majdnem mindnyájan űzzük, ugyanis ez az egyik dolog, ami igazán emberré tesz minket – állítják a tudósok, többek között Robin Dunbar, az Oxford University evolúciós pszichológusa. A fontos információkat ilyen pletykákon keresztül tudjuk meg, így azt is, hogy kiben lehet megbízni: alakítja a családi és a baráti kötelékeinket is. Ezek pedig kulcsfontosságúaknak bizonyulnak a túlélésben.
A pletykálkodást a társadalom megbélyegzi, és ha pletykálkodunk, gyakran bűntudatot érzünk. Pedig az újabb kutatások azt mutatják, hogy a legjobban tesszük, ha elfogadjuk az életünk természetes részeként, ami azért alakult ki, hogy tovább élhessünk. „Az egyik legfontosabb dolog, ami a túlélésünk esélyét meghatározza, a szociális hálózatunk nagysága” – mondja Dunbar professzor. „Mindennél nagyobb hatása van, kivéve talán azt, ha abbahagyjuk a dohányzást...” A társas kapcsolataink ugyanis meghatározzák azt, hogy mennyire vagyunk boldogok, és hogy mennyire érezzük jól magunkat. A társas kapcsolatokat azonban állandóan karban kell tartani, és erre a legjobb eszköz, ami kifejlődött az evolúció során, a nyelv. A nyelv azért alakulhatott ki, hogy a társas kapcsolati hálózatunkkal kapcsolatban mindig naprakész információkkal rendelkezzünk. Ezek az információk pedig a leggyorsabban és a legnagyobb hatékonysággal a pletykákon keresztül áramlanak. A pletyka ugyanis nem más, mint olyan csevegés, amely naprakészen tartja a társas kapcsolatainkról szóló információkat. „Ez tesz minket emberré” – mondja Dunbar.
Dr. Jennifer Cole, a Manchester University pszichológia tanszékének munkatársa azzal kapcsolatban végzett kísérleteket, hogy az emberek mit gondolnak a pletykálkodásról. Ezekből a felmérésekből az derült ki, hogy mind azok, akik túl sokat, mind pedig azok, akik túl keveset pletykálkodnak, gyanúsak, velük óvatosabban bánunk. „A társas kapcsolatok rendkívül fontosak, ezért fontos a pletyka is. Tudjuk, hogy nem szép dolog valakiről a háta mögött beszélni, és hogy ezt a viselkedést a társadalom megbélyegzi. Ugyanakkor rendkívül fontos, hogy információkat szereznünk ahhoz, hogy megbízhassunk az emberekben, Ha valaki egyáltalán nem pletykálkodik, az gyanússá válik” – teszi hozzá.
Az evolúciós pszichológiában „pletykaelméletnek” hívják azt az irányzatot, amely szerint a nyelv azért fejlődött ki az ember evolúciója során mintegy 70 millió évvel ezelőtt, hogy a megbízható információk a lehető leggyorsabban áramolhassanak. Ez tette lehetővé azt is, hogy egyre növekvő létszámú csoportokba szerveződve éljenek őseink. Ma is nagyrészt ugyanerre, azaz pletykálkodásra használjuk a legtöbbször a nyelvet; és ez teljesen természetes.
Forrás