A magyar részvételt koordináló Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke, Zentai Péter László az MTI-nek adott interjúban elmondta: a szervezők által a Magyarországnak évtizedek óta otthont adó 5-ös csarnokban végrehajtott változtatások miatt a csarnok zsúfoltabb lett, ami az első benyomások szerint a magyar bemutatkozást is hátrányosan érintheti.

Ugyanakkor kedvezőnek nevezte, hogy a nagy érdeklődést kiváltó idei díszvendég, Izland a magyar stand közelében kapott helyet. A stand egyébként száz négyzetméter alapterületű, valamivel kisebb, mint a korábbi esztendőkben volt. Ezt az igazgató elsősorban pénzhiánnyal magyarázta.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Zentai Péter László hangsúlyozta, hogy a frankfurti nemzetközi könyvvásár a világ egyik legjelentősebb kulturális eseménye. Ezt alátámasztja, hogy a rendezvényen a végleges adatok szerint 106 ország csaknem 7500 kiállítója van jelen, arra 63 országból több mint 10 ezer újságíró érkezett.

„A könyvkiadás az a terület, amely a biológiától a  filozófiáig, a művészettől a tudományokig, a szépirodalomtól a gyerekkönyvekig tükrözi egy ország szellemi tevékenységét. Ezért nem mindegy, hogy az adott ország milyen képet mutat magáról” – fogalmazott az igazgató, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy a német nyelvterületen Magyarország azon kevés ország közé tartozik, amelyre a német kulturális közvélemény, illetve könyvkiadás leginkább figyel, különös tekintettel a kortárs magyar irodalomra.

Mint hangsúlyozta, a frankfurti könyvvásár olyan fajsúlyú irodalmi esemény, amely meghatározza a földkerekség kulturális trendjét. Ezért is rendkívül fontos a magyar részvétel, különösen egy olyan területen, ahol rendkívül erős a rokonszenv iránta.

Zentai Péter László kitért arra, hogy Magyarország igazán irodalmával vált ismertté Németországban, ezért a magyar standon a kortárs magyar irodalom legjobbjainak alkotásait mutatják be. Az említett pénzhiány miatt idén ugyanakkor a standon kisebb léptékű kulturális programot tudtak szervezni, mint korábban. A „főszereplő” Garaczi László, akinek Ausztriában a közelmúltban német nyelven megjelent legújabb, Arc és hátraarc című könyvét a Bécsben élő kiváló magyar fordító, Buda György mutatja be.

Szó lesz az elektronikus könyvekről az egyik legnagyobb ilyen jellegű magyar tartalomközvetítő, a Kossuth Kiadó szervezésében, és borkóstolót is rendeznek, hiszen az egyik legnagyobb magyar könyves, az Alexandra Kiadó tulajdonosa, Matyi Dezső jeles borász. Az általa felajánlott borokat a nemzetközi könyvszakma meghívott vendégei kóstolhatják.

A magyar stand ezúttal a jelenkori magyar könyvkiadás lehető legteljesebb keresztmetszetét igyekszik adni a szépirodalmi könyvektől a képzőművészeti albumokon át a szakkönyvekig. A kortárs irodalom képviselői közül több tucatnyi szerző van „szellemileg” jelen, köztük olyanok, akiket Németországban a legnagyobbak között tartanak számon: Esterházy Pétertől Kertész Imrén át Bodor Ádámig, Szabó Magdáig, Bartis Attiláig vagy Nádas Péterig. Az igazgató elemi érdeknek nevezte a fiatalabbak megismertetését, megemlítve Lackfi Jánost, Petőcz Andrást és Grecsó Krisztiánt.

Zentai Péter László az MTI-nek elmondta, hogy figyelnek a határon túli magyar irodalomra is, a többi között Grendel Lajosra és Végel Lászlóra. A magyar standot portrék díszítik Kányádi Sándortól Csoóri Sándoron át Jókai Annáig, a képeket Burger Barna fotóművész készítette.