nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Lust in translation
A fordító ajándéka,
avagy mit adott a pap Júliának?

Hol is lehetne érdekesebb egy fordítási probléma, mint éppen egy olyan mű kulcsmondatában, mely éppen a megértési és fordítási nehézségekről szól?

Fejes László | 2016. december 20.
|  

Az Arrival (Érkezés) című film mindenképp érdemes a nyelvtudomány iránt érdeklődők figyelmére, hiszen egy széles körben terjedő mű középpontjában egy nyelvész áll – ilyesmire talán Higgins professzor óta nem volt példa. Számos sajtóorgánum rácuppant arra a témára, hogy mennyire reális a film nyelvészképe (akit érdekel a téma, keressen rá az arrival és a linguist szavakra – magyarul a témáról semmi értelmeset nem találtunk). Mindezeknél azonban a magyar olvasó számára mégis csak a magyar fordításban szereplő probléma lehet érdekes. Mielőtt azonban erre rátérnénk, kis kitérőt teszünk egy másik történet felé.

Amikor e sorok írója egyetemre járt, a reneszánsz világirodalmat egy vajszívű előadó tartotta. Már az első előadáson biztosította a hallgatóságot arról, hogy nem kell komolyan félni a vizsgától, ő még életében csak egyszer buktatott meg valakit – el is mesélte, hogyan. Miután az illető hallgató Shakespeare Rómeó és Júliáját húzta, de a tanár hiába faggatta hosszan, semmire nem tudott válaszolni. Végül az oktató felajánlotta: feltesz egy utolsó kérdést, ha arra válaszol, elengedi egy kettessel, de ha nem, megbuktatja. A kérdés így hangzott:

– Mit adott a pap Júliának?

Mire a hallgató rávágta:

– Ajándékot.

A történet nem csupán azért érdekes, mert rámutat arra, hogy a bölcsészképzés színvonaláról (l. „büfészak” stb.) terjengő elképzelések, ha egyoldalúak is, nem teljesen alaptalanok (és a történet régi, a helyzet pedig nem javul). Ennél is érdekesebb a a válasz tulajdonképpeni szellemessége. Hiszen bármi olyat adunk, amiért nem várunk viszonzást (és amit nem valami ellenértékeként adunk), az nevezhető ajándéknak. A hallgató tehát tulajdonképpen helyes választ adott, és a tanárt talán nem is a tudatlanságának foka bosszantotta annyira, hogy minden szokásával szemben mégis a buktatás mellett döntsön, hanem az az arcátlanság, hogy a diák ehhez a trükkhöz fordult.

A történet az Érkezés kulcsmondatáról jutott eszünkbe. Ha valaki nem ismeri a Rómeó és Júliát, nem spoilerezzük el, hogy mi volt a pap ajándéka (azoknak azonban, akik tudják, a cikk még tartogat meglepetéseket), akik viszont még nem látták a filmet, és nem szeretnének belőle előre megtudni részleteket, azt javasoljuk, hogy tegyék félre a cikket, és csak a film megtekintése után vegyék újra elő.

A filmben a főhős nyelvésznőt arra kérik fel, hogy segítsen az idegen lényekkel kommunikálni: fejtse meg nyelvüket, működjön közre tolmácsként. A beszélt nyelv helyett azonban írásukat kezdi el megfejteni: ezek valamiféle szabálytalan(nak tűnő) körvonalakra emlékeztetnek. Végül azonban nem csupán ezek jelentését fejti meg, hanem azt is, hogy aki ezeket megérti, látja a jövőt: az idegenek azért jöttek, hogy átadják ajándékukat, és a jövőbelátás az idegenek ajándéka. Az angol eredetiben itt a gift szerepel: csakhogy a gift nem csupán ’ajándék’, hanem ’képesség, tehetség’ jelentésű is lehet, és itt célszerűbb lenen utóbbi jelentésében fordítani – a gift of seeing the future ’a jövőbelátás képessége’. A fordítási hiba azonban éppen azért nem feltűnő, amiért a fent említett hallgató válasza tulajdonképpen helyes volt: az idegenek végül is nem kértek semmit a jövőbelátásért cserébe, márpedig az ellentételezés nélkül adott dolgokat minden további nélkül nevezhetjük ajándéknak is.

Ahhoz azonban újra kellene néznünk a filmet, hogy egyértelműen kimondhassuk: félrefordításról van szó. Ha ugyanis a filmben már korábban elhangzik, hogy az idegenek giftet hoztak, azt az angol anyanyelvű néző is elsődleges jelentésében, ’ajándék’-nak fogják értelmezni. Ebben az esetben azonban a néző csak később jön rá, hogy a gift itt ’képesség’-ként értendő, azaz a filmben egy lefordíthatatlan szójáték szerepel – a fordítónak pedig nincs lehetősége ezt a szójátékot visszaadni. Az persze külön pikáns, ha éppen egy olyan mű él ilyen szójátékkal, mely számos pontján szól a nyelvek különbözőségéről és a szavak (nyelvi elemek) jelentéseinek esetlegességéről.

Azt persze ne gondoljuk, hogy tényleg létezhet olyan nyelv vagy írás, melyet megtanulva a jövőbe láthatunk. Ez az elképzelés a film kapcsán sokat emlegetett Sapir-Whorf hipotézisen alapul, melyről már többször írtunk – többek között annak a regénynek a kapcsán is, mely ihletője lehetett az Érkezés alapjául szolgáló elbeszélésnek is. 

Nyelvészeti szemszögből ennél sokkal érdekesebb, hogy a történet milyen pontosan ábrázolja a nyelvészettel kapcsolatos félreértéseket. A kormány képviselői azzal keresik meg a nyelvésznőt, hogy tolmácsoljon. Csakhogy tolmácsolni olyan nyelvről lehet, amelyet az ember már ismer: egészen más tudást igényel egy ismeretlen nyelvet visszafejteni, beletanulni, és az így megszerzett ismeretanyagra támaszkodva tolmácsolni. Nem véletlen, hogy a filmkészítők által alkalmazott nyelvész szakértő is kifogásolta (hiába), hogy a főszereplő a történet szerint korábban fárszi (azaz modern perzsa) tolmács volt. A fárszit bárki megtanulhatja, inkább olyan háttértörténetre lett volna szükség, melyben a nyelvész korábban egy szótárakkal, nyelvtanokkal nem rendelkező nyelvvel dolgozott.

Az ismeretlen nyelvek megfejtésének megvan a maga módszertana. Hiteles a filmben a főhősnő magyarázata, miszerint először alapfogalmakat (’én’, ’te’, ’megy’, ’eszik’ stb.) kell tisztázni, és később ezekre építve az összetettebb fogalmakat. Más kérdés, hogy ebben is érhetnek minket meglepetések. Például a magyar és a magyarok körében ismertebb nyelvek alapján feltételezhetjük, hogy minden nyelvben hat személyes névmás van: ’én’, ’te’, ’ő’, ’mi’, ’ti’, ’ők’ (legfeljebb ezek közül egyeseknek lehetnek különböző nemeik). Vannak azonban olyan nyelvek, ahol kétféle ’mi’ van: ’én és mások, de ti nem’, illetve ’én és ti (meg esetleg még mások is)’. Vannak nyelvek, ahol nincs olyan széles jelentésű ’megy’, mint a magyarban, hanem más igét kell használni a gyalog, és mást a járművön közlekedésre; vagy külön igét kell használni a ’kimegy’, ’bemegy’, ’felmegy’, ’lemegy’ stb. jelentésekben. Még az emberi nyelvek körében is számtalan ilyen buktató van, mi lehet akkor, ha teljesen más biológiai felépítésű lényekről van szó. Honnan tudjuk, hogy esznek-e, vagy hogyan fejezik ki a helyváltoztatás különböző módjait? A filmben ráadásul pont ezek a lépések maradnak el: már csak olyan kérdésekkel szembesülünk, hogy egy „szó” vajon ’fegyver’ vagy ’szerszám’ jelentésű-e. Márpedig ennek tisztázása inkább gyakorlati, mint elméleti kérdés: azt kell tisztázni, hogy milyen célra használatos tárgyakra használják az adott nyelvi elemet. Ehhez azonban persze először e tárgyak neveit kell tisztázni. Az olyan fogalmak azonban, mint az ’ajándék’ vagy a ’képesség’, már meglehetősen összetettek, és csak viszonylag későn tisztázható pontos jelentésük.

A fordító ajándéka, <br>avagy mit adott a pap Júliának?
Forrás: Free-Photo-Gallery.org

Most pedig zárjuk be a Rómeó és Júliával nyitott kört. Az angol gift egyébként a give ’ad’ igével függ össze, eredeti jelentés ’adás’ vagy ’adott dolog’. Utóbbiból érthető meg mai ’ajándék’ jelentése (a hollandban ’adomány’ jelentésben van meg), de a ’képesség’ jelentés is: gondoljunk csak a magyar adottság szóra! Az óangolban még megvolt ’esküvő’ jelentésben is – ez nyilván a lány (át-, oda-)adására utal –, de jelentette a lányért fizetett menyasszonypénzt is. Melléknévként a skandináv nyelvekben ’házas’ jelentésben is használatos. Ami azonban számunkra a legérdekesebb, hogy a németben ’méreg’ jelentésben használatos – ez a jelentése megvan a skandináv nyelvekben is, korábban pedig a hollandban is megvolt.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
22 El Vaquero 2017. január 2. 16:56

@lpttlm: látom erről a gift=ajándék témát nehéz elengedni. Nem is értem, hogy miért elvárás, hogy egy szónak csak egy jelentése legyen, és mindenáron azt kelljen erőltetni.

 

@Untermensch4: a humanistot ebben a mondatban, ebben az értelemben emberbarátnak vagy jótét léleknek fordítanám. A magyar angolszótárakban csak a humanista jelentés van feltüntetve, de pl. a Merriam-Webster nagyszótára szerint: 2. a person who is devoted to human welfare : one who is marked by a strong interest in or concern for man : humanitarian.

21 lpttlm 2017. január 2. 13:54

Képesség mint ajándék:

"1.

Kövessétek a szeretetet, kívánjátok a lelki ajándékokat, leginkább pedig, hogy prófétáljatok.

2.

Mert a ki nyelveken szól, nem embereknek szól, hanem az Istennek; mert senki sem érti, hanem lélekben beszél titkos dolgokat.

3.

A ki pedig prófétál, embereknek beszél épülésre, intésre és vígasztalásra.

"

20 Untermensch4 2016. december 25. 21:09

@El Vaquero: Hasonló "egymondatos" fordítás ami zavar (és lehet hogy a hiba az én készülékemben van, ez esetben segíthet rájönni hogy az "Érkezés" kapcsán hasonló-e a helyzet), "Az ördög ügyvédje" végén Al Pacino monológjában az I'm a humanist. The last humanist." ami "Humanista vagyok. Talán az utolsó." lett. Nem tudnék rá jobbat de úgy érzem kellene rá jobb mert nem ugyanaz a mögöttes tartalma, a mondatból kibontható gondolatsorok. Tükörfordítással is "ugyanilyen rossz" lenne.

19 El Vaquero 2016. december 25. 17:45

@Untermensch4: nem annak a függvénye, hogy láttad-e. Sose jó túlzottan ragaszkodni a tükörfordításhoz, a szerkezetek megtartásához. Mondjuk még én sem láttam, a virágbolt polcán csak akkor lesz fent, ha már lement a mozikban.

18 Untermensch4 2016. december 24. 20:26

@nadivereb: Lehet hogy nem ragaszkodnék ha olvastam volna vagy láttam volna a filmet... :)

17 nadivereb 2016. december 24. 10:57

@Untermensch4: nagyon ragaszkodni látszol az eredeti szerkezethez. Nem muszáj megtartani az "Ez nem fegyver. Ez [valami]" szerkezetet, sőt.

Lejjebb már javasoltam az "Át akarnak adni valamit. De nem fegyvert." megoldást, nekem továbbra is ez tetszik.

16 Untermensch4 2016. december 24. 03:41

@nadivereb: Ha a kétértelműség elhagyása hiba (szerintem is az), akkor egy másfajta kétértelműségre lenne jó cserélni.

"Ez nem fegyver. Ez egy kép..." (főleg ha a filmben dramaturgiailag elfér hogy kissé tanácstalan hangsúllyal "félbehagyja" a mondatot, úgy értem, a hangsúly). A "kép" amiatt is fenntartja a zavart a nézőben mert ugye a főszereplőnek vannak álom/emlékképei. A "kép"-pel kapcsolatos kifejezésekkel eléggé sokat lehet bűvészkedni magyarul.

15 nadivereb 2016. december 23. 17:09

@El Vaquero: nem így értettem a spoilert. Eredetiben a "gift" szó több jelentése miatt a néző itt még nem tudja, hogy nem tárgyról, hanem képességről van szó. Ha a magyar szöveg ezt a kétértelműséget elhagyja, akkor idő előtt lelövi a film egyik fő csavarját.

Úgyhogy valójában lényegtelen, hogy amúgy a beszélő 'képesség' jelentésben használja a szót, a fordításban ezt használni - szerintem - hiba volna.

14 El Vaquero 2016. december 23. 16:24

@nadivereb: nem értünk egyet. Az eredeti mondat a filmbeli kontextusban egyértelműen képességre utal. Nyilván, aki nem látta a filmet (ahogy én sem még), annak spoiler.

13 nadivereb 2016. december 23. 09:57

@Untermensch4: "Képesség. Nem feltétlenül harci."

Na ez viszont a másik irányba leng ki. Az eredeti mondat egyáltalán nem utal a "gift" egyik jelentésére se, és ha a magyar szöveg itt a "képesség" szót használná, azzal gyakorlatilag spoilerezne.

12 Untermensch4 2016. december 23. 08:22

@Fejes László (nyest.hu): "Küldünk nekik egy kis ajándékot." A "megcímzett", feliratozott bombákra is mondták ezt már amit repülőről dobtak le emberek. Egy katonának azt mondani hogy "az idegenek ajándékot adnak", nem biztos hogy kizárólag a becsomagolt, masnival átkötött doboz képét idézi fel benne...

11 Untermensch4 2016. december 23. 08:17

@El Vaquero: Azért is jó lenne a "képesség" mert magyarul legalábbis lehet áthallása a "kép" miatt, mint "látásmód", végülis a főszereplő másént látja már az időt miután kapcsolatban volt velük.

"It's not a weapon. It"s a gift."

"Képesség. Nem feltétlenül harci."

10 El Vaquero 2016. december 23. 03:42

@hhgygy: valóban félreérthető volt az itt kitétel. Az volt a lényeg, hogy a giftnek ez a cikkbeli használati köre a képesség, tehetség. Ennél a konkrét fordításnál képességnek ferdíteném.

9 nadivereb 2016. december 22. 22:55

@hhgygy: ez a mondat eredetiben szerintem szándékosan homályos értelmű. Én szerintem valahogy úgy oldanám meg, hogy "Adni akarnak valamit. De nem fegyvert." Ha a szótagszám is számít, akkor mondjuk "Nem fegyvert akarnak átadni." (De nem ismerem a kontextust.)

8 hhgygy 2016. december 22. 22:11

@El Vaquero:

It's not a weapon. It's a gift.

Itt szerinted azt jelenti, hogy "tehetség"?

Elég értelmetlen mondat lenne az úgy.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X