Az internet infrastruktúráját felügyelő ICANN vezetői pénteken, ötnapos szöuli ülésük zárónapján szavaznak a nem latin ábécét használó nemzeti végződések bevezetéséről. A szervezet szerint rendkívüli jelentőségű döntésről van szó: ha zöld utat kap az implementációs javaslat, először lesz lehetősége az internetezőknek arra, hogy a doménneveket  teljes hosszukban saját anyanyelvük betűivel gépelhessék be a böngészők címsorába. „Ez a felhasználók számára az utóbbi évek egyik legjelentősebb internetes fejleménye” – állította Rod Beckstrom, az ICANN vezetője.

Nem latin betűs – egészen pontosan az angol ábécé 26 betűje mellett más karaktereket is használó – doménnevek regisztrálására már 2004 óta van lehetőség; Magyarországon is ekkortól lehet ékezetes betűkből álló webcímeket lefoglalni. A végződések – ilyen a .com vagy a .hu – azonban mindeddig csak az eredeti angol változatban éltek. Ez magától értetődő módon számos nyelvterületen kényelmetlenné tette a böngészést, és – panaszkodott egyre türelmetlenebbül a világ nagyobbik, nem angolul beszélő fele – milliárdokat zárt el az internettől. Például a héber vagy arab anyanyelvűeknek a jelenlegi rendszerben jobbról balra kell begépelnie az URL egyik részét, a másikat meg – angol karakterekkel – balról jobbra.

A most tárgyalt javaslat első lépésben körülbelül 16 nem latin betűvel írt nyelv – többek között az orosz, a kínai, a japán, a héber, az arab és a koreai – használó számára tenné elérhetővé az ún. nemzeti doméneket vagy más néven országkódokat (mint amilyen a Magyarországnak járó .hu), de idővel folyamatosan bővítené a támogatott nyelvek körét. A bábeli nyitás egyelőre nem terjed ki az egyéb felsőszintű doménekre, mint amilyen a .com, .org vagy a .gov. A nemzeti karakterekkel írt doméneket már november közepétől lehetne igényelni, az éles üzem pedig 2010 derekán indulhatna meg.

A jövő internetezőinek

A mai körülbelül 1,6 milliárd fős internetező populáció több mint fele nem latin betűs írást használ. Szakértők szerint azonban nem is elsősorban e „nagyobb fél” számára fontos a reform, hanem inkább a még nem internetező 5 milliárd számára, azaz az új végződések nem annyira jelenlegi internethasználóknak, hanem a jövő internetezőinek készülnek.

A nemzetközi domének bevezetésének előkészítése már évekkel ezelőtt megkezdődött, de a folyamat korántsem volt zökkenőmentes. Az ICANN már 2000-ben elhatározta a nemzetközi végződések kidolgozását, de a munkát a technikai és szabványosítási nehézségek mellett a politika is lassította. Külön problémát jelent például a különféle nyelvváltozatok közti balanszírozás, vagy az a kérdés, hogy ki ellenőrzi majd az új végződéseket.

A procedúra elhúzódása is közrejátszott abban, hogy több ország – köztük Kína, Szaúd-Arábia vagy Dél-Korea – maga látott neki a saját nyelvű domének és esetenként alternatív internetek megalkotásához, ezek azonban a potenciális duplikátumok miatt csak zavart okoznának a globális rendszerben.