A holokauszttagadás ez év márciusában vált büntethetővé, június 8-án pedig a Jobbik módosítási javaslatára a törvényt kiegészítették, hogy az a nemzeti szocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás nagy nyilvánosság előtti tagadásaira egyformán vonatkozzon. A törvény egyesek szerint sérti a szólásszabadság jogait. Biszku Béla egykori belügyminiszter mostani feljelentése lehet az új törvény első alkalmazása.

Budapest, 1957. március 29.: „Megvédjük a proletárdiktatúrát – Tízezrek vettek részt a fővárosban a párt forróhangulatú munkásgyűlésein. Biszku Béla, az MSZMP Intézőbizottságának tagja, belügyminiszter a X. kerületben, a Halom utcai sporttelepen mondott beszédet.” (Forrás: MTI/Bartal Ferenc )

Szilágyi György, a párt politikusa pénteki, az Országos Rendőr-főkapitányság épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján elmondta: véleményük szerint Biszku Béla bűncselekményt követett el azzal, hogy a Duna Televízió szerda esti műsorában ellenforradalomnak minősítette az 1956-os forradalmat, valamint igazságosnak és jogszerűnek tüntette fel a megtorlások idején lefolytatott koncepciós büntetőeljárásokat, így a meghozott halálos ítéleteket.

Biszku tagadta azt a nyilvánvaló tényt, hogy a forradalom utáni megtorló ítéleteket a pártvezetés megrendelésére hozták meg a bíróságok, egyszersmind hogy a magyarországi kommunista diktatúra bűncselekményeket követett el. Az önkényuralom ellen fellépő szabadságharcosok tetteinek jogszerűtlenségét hangsúlyozva az egykori belügyminiszter a forradalom létjogosultságát vonta kétségbe – folytatta Szilágyi György.

A jobbikos politikus emlékeztetett: a büntető törvénykönyv (Btk.) alapján aki nagy nyilvánosság előtt a nemzeti szocialista vagy kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el.

A Btk. vonatkozó módosítását június 8-án fogadta el az Országgyűlés. A Jobbik nem szavazta meg a szigorítást, mert – akkori közleményük szerint – a szólásszabadság korlátozásaként értékelték a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúrák bűneinek tagadására vonatkozó rendelkezést.

Szilágyi György pénteki sajtótájékoztatóján elmondta: a módosítás július 23-án hatályba lépett, és feltehetően kiállja az alkotmányosság próbáját, így Biszku Bélával szemben alkalmazható.

Az országgyűlési képviselő arra is kitért, hogy a Jobbik egy, a parlamenti pártok által jelölt történészekből álló bizottság létrehozását kezdeményezi. Ennek oka, hogy Biszku Béla a Duna Televíziónak adott interjúban kijelentette, szerinte az 1956-os események előzményeit és következményeit egy történészbizottságnak kellene megvizsgálnia, s annak ő is rendelkezésére állna.

Szilágyi György hozzátette: a testületnek arra is felelnie kell, hogy a kommunista politikus és családja milyen javadalmazást és kedvezményeket kapott az államtól.

Emlékeztetett, a Jobbik júniusban azt javasolta, hogy az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottsága kötelezze a testület előtti vallomástételre az egykori belügyminisztert, de a kormánypártok nem támogatták az indítványukat.

Szilágyi György arról is beszélt, hogy az 1989 előtti politikai rendszer vezetőinek elszámoltatása, a múlt lezárása szükséges „egy szebb jövő” elkezdéséhez, s ha ez már a rendszerváltáskor megtörtént volna, a magyar társadalom ma „jobb lelkiállapotban” lenne.

Biszku Béla belügyminiszterként az 1956-os forradalmat követő megtorlások egyik irányítója, 1961-től két éven át miniszterelnök-helyettes, majd 1978-ig az MSZMP KB titkára volt.

A 89 éves korábbi kommunista politikus iránti érdeklődés a közelmúltban azután nőtt meg, hogy június 16-án – Nagy Imre miniszterelnök és mártírtársai kivégzésének évfordulóján – bemutatták a róla szóló, Bűn és büntetlenség című dokumentumfilmet.

Az alkotás készítői eredetileg azzal keresték meg a húsz éve nem nyilatkozó Biszku Bélát, hogy szülőfalujáról, Márokpapiról kérdeznék, és csak a negyedik, utolsó találkozáskor fedték fel, hogy újságírók, és valójában az 1956 utáni megtorlások legmagasabb rangú, még élő irányítójáról készítenek filmet.

Biszku Béla ezután előbb beleegyezett a film vetítésébe, majd visszavonta hozzájárulását, az alkotók azonban nem álltak el a bemutatótól.

Az ügy következményeként a parlament egyhangúlag határozati javaslatot fogadott el, amelyben felkéri a kormányt, tegyen javaslatot arra, hogy a történelem szempontjából kiemelkedően fontos dokumentumfilmek és történelmi dokumentumok nyilvánosságra hozatala ne legyen minden esetben kizárható személyiségi jogokra hivatkozással.