nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Viena calling
Új orosz-karjalai szótár

Elnevezhetnek-e egy területet egy olyan folyóról, mely nem is ott, hanem több száz kilométerrel távolabb folyik? Tenger dolog van a világon, melyet el sem tudnánk képzelni, mégis lehetséges...

Fejes László | 2016. május 2.
|  

A magyar szótárhasználók nehezen tudják elképzelni, milyen is lehet a helyzete szótárak szempontjából annak, akinek egy kisebb finnugor nyelv az anyanyelve. Egynyelvű értelmező szótárak gyakorlatilag nincsenek, és kétnyelvű szótárak másik nyelve is szinte mindig az orosz: ha készülnek is más szótárak (általában tudományos célúak, esetleg magyar, finn, észt nyelvvel gyakorlati használatra is), azok Oroszországon kívül jelennek meg, számukra szinte beszerezhetetlenek. 

Még azok a szótárak is szenzációszámba mennek, melyeknek egyik nyelve az orosz. Jó esetben is évtizedek telnek el, mire egy-egy ilyen új szótár megjelenik, és akkor sem mindig kerül kereskedelmi forgalomba (hanem pl. elosztogatják az iskolák között), és a példányszámuk mindig alacsony. Ezek aztán Oroszországon belül és kívül is beszerezhetetlenek, vagy csak megfelelő kapcsolatoknak köszönhetően szerezhetőek be.

Mégis jelentős tény, ha egyáltalán megjelenik bármilyen szótár. A karjalai nyelv viszonylag szerencsésnek mondható, hiszen szinte évtizedenként jelenik meg szótára: 1990-ben és 1999-ben karjalai–orosz,  2011-ben orosz–karjalai szótár jelent meg. A képet árnyalja, hogy a karjalainak több, egymástól jelentősen eltérő nyelvjárása van, és ha korlátozottan is, ezek mindegyikét használják irodalmi nyelvként is – ezek közül azonban nincs mindegyiknek szótára. (A karjalai nyelvjárásokról korábban már részletesebben írtunk.) Az 1990-es és a 2011-es szótár karjalai anyaga  az olonyeci nyelvjárásból származik, az 1999-esé viszont az északi nyelvjárásból. Ennek az északi nyelvjárásnak jelent meg most egy újabb szótára, mely ezúttal orosz–karjalai irányú.

Az új szótár címlapja
Az új szótár címlapja

Az északi karjalai nyelvjárások állnak a legközelebb a finn irodalmi nyelvhez, és a velük szomszédos keleti finn nyelvjárásokhoz közelebb is állnak, mint más, délebben beszélt karjalai nyelvjárásokhoz. A nyelvjárás igen jelentős a finn kultúrtörténet szempontjából is, hiszen a Kalevala anyagának nagy részét ezen a nyelvjárásterületen gyűjtötték.

Külön figyelmet érdemel a terület finn-karjalai neve: Vienankarjala. A Viena- elem az orosz Двина [dvina]  földrajzi névből származik: ez egy folyó neve, magyarul is (Északi-)Dvina néven tartjuk számon, a folyó finn neve Vienanjoki (tkp. ’Dvina(i)-folyó’). Ez a folyó a kontinens és a Kola-félsziget közé szorult terjedelmes tengeröbölbe torkollik, melyet mi Fehér-tenger néven ismerünk. A finnben ez a tenger éppen az említett folyóról kapta a nevét: Vienanmeri, amit szó szerint Dvinai-tengernek fordíthatnánk. A legészakibb karjalai nyelvjárások e beltenger északnyugati nyúlványáig, a Kandalaksai-öböl déli partjáig nyúlnak, máshol viszont nem húzódnak annyira keletre, hogy elérjék a tengerpartot. Éppen ezért ez az északi nyelvjárásterület a Fehér-tengerről kapta a nevét, ezért nevezik Vienankarjalának. Csakhogy ha a Viena- eredetét nézzük, akkor a terület nevét Dvinai-Karjalának kellene fordítanunk, holott paradox módon nemhogy nem a Dvina mellett fekszik, hanem attól 300-400 kilométerre: éppen a nevet közvetítő beltengernek a nevet adó folyótól legtávolabb eső, azzal átellenes pontján.

A víz jól vezeti a neveket
A víz jól vezeti a neveket
(Forrás: Wikimedia Commons)

Persze valójában a mai finn beszélő számára nincs ebben semmi zavaró: a Viena szót önmagában ritkán használják, és akkor egyaránt jelentheti a földterületet, a tengert, illetve a folyót.

A Vienan rannalla (A vienai parton / A Viena partján) egyaránt értelmezhető a tenger és a folyó partjaként, vagy éppen észak-karjalai partként. Sőt, okkal feltételezhetjük, hogy a nyelvi kérdésekben tájékozatlan finnek inkább arra tippelnének, hogy nem csak a földterület, de a folyó is a tengerről kapta a nevét.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X