nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Trinidad és Turku
Köszönjük, Agricola!

Sokkal könnyebb valakinek hálásnak lenni, ha eleve jól cseng a neve. A finnek pedig, úgy tűnik, szívesen hálálkodnak, még azért is, amiért nem tartoznak hálával.

Fejes László | 2016. április 9.
|  

1557. április 9-én hunyt el Mikael Agricola finn bibliafordító, a finn irodalom és irodalmi nyelv megalapozója. Halálának napja a finn nyelv napja – érdekes egybeesés, hogy 1802-ben ezen a napon született Elias Lönnrot, a Kalevala alkotója is.

Agricola jelentősége a finneknél olyan, mintha nálunk Károli Gáspár jelentőségét adnánk össze Kazinczy Ferencével.Ennek fémnyében azon sem csodálkozhatunk, hogy dal is született róla, a Kiitos Agricola (Köszönet, Agricola), mely munkájáért hálálkodik.

A dal előadója a Mirumaru együttes. A Wikipédia alapján nem tűnik jelentős alakulatnak, épphogy van szócikke. Ebből kiderül, hogy az énekesnő-triónak két nagylemeze jelent meg, 1977-ben és 1978-ban. 

A Mirumaru második nagylemezének (Sun vain oon – Csak a tied vagyok) borítója
A Mirumaru második nagylemezének (Sun vain oon – Csak a tied vagyok) borítója
(Forrás: Wikimedia Commons / scandia)

Más forrásból az is kiderül, hogy a második album a diszkóvonalat lovagolta meg, és több korabeli neves diszkózenekar (Abba, Baccara, Luv') finn nyelvű feldolgozását is rögzítették. Sőt, még a finn eurovíziós selejtezőn is indultak ABC című számukkal. A nyelvhez kapcsolódó számaik közül azonban nem ez volt az első, hiszen megelőzte az itt bemutatandó Kiitos Agricola.

Ainutlaatuinen on sanoiltaan Szavait tekintve egyedülálló
tää kaunis kieli kotimaan ez a szép hazai nyelv.
tätä rääkkääkkään ei jokainen Nem is beszéli mindenki,
vain meikäläinen osaa sen Csak a magunkfajta ismeri.
   
Sulle kiitos Agricola Köszönet neked, Agricola, 
kielestä rikkaasta a gazdag nyelvért 
Ilman Agricolaa Agricola nélkül
oltais niinkuin mikä muu maa... olyan lenne, mint bármelyik más ország...
   
Toiset hukkuu massaturismiin Mások belefulladnak a tömegturizmusba,
kun antautuvat puheisiin amikor beszédbe fognak.
On heillä kielet helpommat Az ő nyelveik könnyebbek, 
niin maisemansa pilaavat Így tájaikat elcsúfítják. 
   
Sulle kiitos... Köszönet neked, Agricola...
   
Kauppavaltuustomme osoittaa A gazdasági tanácsunk kimutatja,
ei liene kieltä parempaa hogy nincs jobb nyelv.
Ei muut voi heitä ymmärtää Senki más nem érti,
ja tavaramme kotiin jää és árunk itthon marad.
   
Sulle kiitos... Köszönet neked, Agricola...
   
Ainutlaatuinen on sanoiltaan... Szavait tekintve egyedülálló...

Látható, hogy a szöveg valójában nem Agricolához szóló valódi dicshimnusz, hanem abszurd tréfálkozás. Számos olyan előfeltevést tartalmaz a dal, mely nem vehető komolyan. Az a finneknél is elterjedt mítosz, hogy nyelvük nehéz, de legalábbis azért elszigeteltek, mert a finn nyelv radikálisan különbözik a környék más nyelveitől. (Persze ez az elszigeteltség sem akkora, mint a magyar esetében, elvégre beszélnek még a környéken jó néhány balti-finn nyelvet.) S bár hiába nevezik Agricolát a finn (irodalmi) nyelv atyjának, a finn nyelv (látszólagos) nehézségéről vagy elszigeteltségéről semmiképpen sem tehet.

Hasonlóan groteszk gondolat az, mely a finn turizmus és ipar mérsékelt sikereit a nyelv nehézségével – és ezzel közvetve Agricola tevékenységével – hozza összefüggésbe. Ironikus csavar az is, hogy ezt a sikertelenséget pozitívumnak tünteti fel (a turisták nem csúfítják el a tájat, a finn áruk otthon maradnak), és ezért ad hálát Agricolának.

Ha valaki felismerte a dallamot, még egy csavart felfedezhet. Ez ugyanis a The Andrew Sisters Rum and Coca-Cola (Rum és Coca-Cola) című calypsójának dallama. (A calypso műfaji elnevezésnek legfeljebb népetimológiás módon van köze a homéroszi nőalakhoz: az angol Wikipédia szerint valószínűleg egy niger-kongói ’folytasd’ jelentésű kifejezésből származik, más elképzelések szerint azonban a francia carrouseaux szóból származik – ennek jelentése azonban nem világos, ráadásul a szó a neten szinte kizárólag a calyps eredetének magyarázatában bukkan fel.) A diszkókorszakukat megelőzően a Mirumaru éppen a The Andrews Sisters stílusát követte, ebbe a vonalba tartozik ez a dalfeldolgozás is. A dalnak egyébként plágiumbotránnyal tarkított előtörténete is van, ezzel is érdemes megismerkedni

Aligha kételkedhetünk abban, hogy a finnesítés e sajátos módjának ötletét egyszerűen a Coca-Cola és az Agricola nevek összecsengése adta. Ugyanakkor a szöveg más ponton is érintkezik az eredetivel, nevezetesen az is egyfajta turizmusról szól: arról, hogy a fiatal trinidadi lányok megbolondulnak, amikor az amerikai katonák megérkeznek: segítenek nekik megünnepelni az eltávot, jól bánnak velük és egész éjjel dúl a trópusi szerelem – anya és lány együtt dolgozik a jenki dollárokért. Azt persze megértjük, ha a finnek az efféle turizmusból nem kértek, és ha már Agricolának egyébként is hálásak voltak, hát ennek elmaradását is neki köszönték meg. 

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
15 Sarkel 2016. április 15. 18:29

@Untermensch4: Azt hiszem meg kell elégednünk a finnekkel kapcsolatban ezzel az angol-tanulási hasonlósággal. Szerintem egy spanyol sem érti meg jobban mondjuk a szlovákot, pedig ők is nyelvrokonok...

Értem, vagyis inkább érzem amit írtál a "nyelvtan-nácikról" fel is ismertem a tulajdonságaikat - atz az önsajnálattal kapcsolt siránkozást, hogy itt elmerülünk ebben a szláv-germán tengerben, pedig igazából mennyivel különbek vagyunk náluk...a mi különleges nyelvünkkel, ....ismerem ezt a hozzáállást, eléggé elterjedt különböző "fokozatokban". Aztán erre épül a többi, a hálátlan nyugat és a sanyarú sors..., az igazságtalan történelem...

Na ja! Agyilag van valahol elrontva az egész....

(néha tényleg nem értem, hogy lehet ilyen makacsul elzárkózni a tudományos eredmények elől...)

14 Untermensch4 2016. április 15. 12:19

@Fejes László (nyest.hu): Az írek sztorijában a majdnem teljes nyelv-csere "siker vagy kudarc" nézőpontú megítélése egy fura epizód. Lehet hogy jobban "különbözik" a nyelvük az "angol angoltól" mint a horvát a szerbtől... akkor gyakorlatilag saját nyelvük is van nem pedig kihaltak. Ha a nyelv "túlélését" nézzük, a szlávok sikeresebbek mert külön erőfeszítés hiányában sem tűnhet el "a szláv" nyelv, a gael és a többi kelta meg ehhez képest kissé visszaszorult.

Azon szoktam csodálkozni hogy kelta.magyar rokonságra nincsenek annyian rákattanva mint más olyanokra amikben olyan népek szerepelnek akik nem is fordultak elő a közelünkben.

13 Untermensch4 2016. április 15. 12:09

@Sarkel: nyelvrokonok: biztos ismered a mondást hogy nincs jobb mint egy szerető anyós egy messzi városban... :)

Másrészt egyszer volt egy kocsmai beszélgetésem egy finn illetővel. Szomorúan állapítottuk meg hogy a (nyelv)rokonság távolisága miatt az angolt kell közvetítő nyelvként használnunk. Én viszont vidám lettem amikor megkérdeztem tőle hogy tényleg érti-e amit angolul próbálok elmondani mert tudom magamról hogy nem beszélek angolul, a "használom" is szinte túlzás. Azt mondta úgy tűnik ugyanolyan módon torzítom az angolt mint a kezdő finn nyelvtanulók úgyhogy (ő maga jól beszélvén angolul) tökéletesen érti. Ha ismernéd az angoltudásom szintjét...

kényszeres nyelvtan-nácik: az "egyedül vagyunk", "mindenki ellenünk van" és "különlegesek vagyunk" (utóbbit "nekemazjár" alanyi jogon, ha lehet) abba az irányba hat hogy a nyelvbe kapaszkodjunk (egyedül is vagyunk vele, különleges is ezért, akik "ellenünk vannak" más nyelven beszélnek de folyton előkerül így-úgy a nyelv az ellenségeskedés során) de mégiscsak sokan beszéljük, így a csoporton belül is kell az ember egójának vmi plussz. Mondjuk hogy ő még különlegesebb mert "jobban" beszéli mint azok akik "hibásan", ezért ő jól megmondja hogy kinek mit s hogyan kéne csinálni... Egyszerre bezárkózó és másokon uralkodni vágyó (ily módon expanzív) gondolkodásmód, az önellentmondásokból adódó feszültséget is az "alattvalókon" akarja levezetni (ha magán tenné, meg kéne változnia). Szektás gondolkodásmód ami többször akadályozza mint segíti a fejlődést (bár nehéz lenne tömören megfogalmazni hogy mi a fejlődés, de nagyjából olyan dolgok amiktől csoport-szinten jobb lesz az életünk). Hát, ilyesmit érzek ezzel kapcsolatban.

12 Sarkel 2016. április 15. 10:11

@Fejes László (nyest.hu): Ó, igen, persze tudom hogy vannak, inkább úgy értettem, hogy a közelünkben, a környezetünkben nincsenek. (mint mondjuk a szlovákoknak, kazakoknak vagy finneknek...) :)

11 Fejes László (nyest.hu) 2016. április 15. 09:34

@Untermensch4: Nem hiszem, hogy van hogyan meg miért. Véletlen szerencsés helyzeteken múlott. Arról nem beszélve, hogy most akkor az írek gyakorlatilag kipusztultak, vagy ellenkezőleg, még a függetlenséget is kivívták? Vagy a szlávok története sikertörténet, vagy éppen ellenkezőleg, hiszen részekre szakadtak?

@Sarkel: „nyelvrokonaink, bár tudjuk hogy léteznek, de a gyakorlatilag nincsenek, egyedül vagyunk” Azért erről kérdezz meg néhány finnt, észtet vagy akár udmurtot is. :)

10 Sarkel 2016. április 11. 13:00

@Untermensch4: Igen, most hogy írod, ez, bár hozzászoktunk, tényleg egy elavult "tézis" Bár a nyelvünk fontos és mindenkitől megkülönböztet minket - nyelvrokonaink, bár tudjuk hogy léteznek, de a gyakorlatilag nincsenek, egyedül vagyunk.

"kényszeres nyelvtan-nácik" ezen mit értesz?

9 Untermensch4 2016. április 11. 09:58

@Sarkel: Kösz, vmi hasonló véleményen vagyok magam is. Az 'ethnosz' definíciójánál az lehetne az "új fejlesztés" hogy mostani "nyelvében él a nemzet" rögeszménkből (rögeszme mikor már kényszeres nyelvtan-nácik sorjáznak mindenhonnan) engednénk annyit hogy a hiányzó nyelvi kompetenciát a csoport-lojalitás pótolhatja.

8 Sarkel 2016. április 10. 20:44

@Untermensch4: Ebben a cikkben - lehet, talán ismered, választ találsz a kérdésedre, ami az én kérdésem is volt más poszton, a kapott választ adom tovább...

www.origo.hu/itthon/20040301ronatas14.html

a 13. fejezetben.

7 Untermensch4 2016. április 10. 16:45

@Fejes László (nyest.hu): Sztem az is izgalmas, rejtélyes és teret ad a fantáziának hogy egy finnugor nyelv hogyan jutott át és élt túl nem kevés történelmet hogy a "család" többi részéhez képest ennyire eltérő nép lehettünk. A dicső hunok közben mégiscsak kiestek az egyik selejtezőben, ahogy sokan mások is.

6 Sultanus Constantinus 2016. április 10. 16:16

@Fejes László (nyest.hu): @Fejes László (nyest.hu): "Ezzel szemben a baszk izgalmas, rejtélyes (és a tudáshiány a fantáziának is teret ad ;)"

Milyen igaz, főleg a vége! Amiről semmit sem tudni, arról valóban könnyű mítoszokat kitalálni, már én is megfigyeltem. :)

5 Fejes László (nyest.hu) 2016. április 10. 15:52

@fer: A cikk semmit nem mond a finnugor rokonságról. Ezen kívül a kölcsönös érthetőség semmilyen foka nem szükséges ahhoz, hogy két nyelv rokonsága bizonyítható legyen. Ha már valamilyen különös véletlen folytán éppen a spanyolokra terelődött a szó ezen az oldalon, vegyük őket példának: ha nem tanulták, semmit sem értenek az angolból, a németből vagy a norvégból; az oroszból, a lengyelből vagy a bolgárból; a velsziből vagy a bretonból; a görögből, az albánból vagy az örményből – pedig ezek mind indoeurópai nyelvek.

@El Vaquero: Annyi kulturális jelentősége van, hogy olyan népekre irányítja a figyelmet, melyekkel egyébként nem sok kulturális kapcsolatunk lenne. Pl. az obi-ugor népköltészetet Reguly fedezte fel, és ő pont a magyar nyelvrokonság (vagy éppen őstörténet) miatt kezdett a manysikkal foglalkozni. Az, hogy a világ egyáltalán tud ezekről valamit, neki köszönhető, és az obi-ugor népköltészet hatott egyes magyar költőkre is. Persze ennek semmi köze ahhoz, hogy egyesek szerint egy nép, vagy annak képviselőinek értékét is megszabja, hogy milyen nyelvcsaládba tartozó nyelvet beszélnek.

@Sultanus Constantinus: „mindenhol vannak hülyék: ott vannak a spanyolok, akik nemhogy arra lennének büszkék, hogy a nyelvük éppen az egész világra nagy kulturális hatást gyakorolt latin leszármazottja, hanem ehelyett ott meg baszkkultusz van” Ezt hülyeségnek nevezni éppen olyan, mint azt mondani, hogy a magyaroknak szégyenük (lenen) a finnugor nyelvrokonság, és helyette a hun (török, sumer stb.) rokonságot kéne hirdetni. Egyébként a latin vagy a spanyol mint világnyelv nyilván azért nem annyira izgalmas számukra, mert adott, nagyon is magától értetődő. Ezzel szemben a baszk izgalmas, rejtélyes (és a tudáshiány a fantáziának is teret ad ;)

4 Sultanus Constantinus 2016. április 10. 14:57

@El Vaquero: A jelentősége nem magában a nyelvrokonságban van, hanem abban, hogy az "ősmagyarkultusz" és az ezzel kapcsolatos áltudományos zagyvaságok híveinek nem tetszik az, hogy a nyelvünk egy abszolút jelentéktelen, semmiről sem híres nyelvcsaládhoz tartozik. Mert ők ezt összekötik azzal, hogy akkor a népünk is egy jelentéktelen, vadászó-halászó-gyűjtögető nép leszármazottja. Mert mennyivel szebb és dicsőbb lenne (szerintük), ha a nagy hun-török-akármilyen népek/nyelvek leszármazottai lennénk. Ez az egész antifinnugorozás csak erről szól, semmi másról.

Hogy miért, azt ne kérdezd, mert én sem értem, de mindenhol vannak hülyék: ott vannak a spanyolok, akik nemhogy arra lennének büszkék, hogy a nyelvük éppen az egész világra nagy kulturális hatást gyakorolt latin leszármazottja, hanem ehelyett ott meg baszkkultusz van, mert ugye az a világ legősibb nyelve, amiből az összes nyelv származik, nyilván a latin is abból jön.

3 El Vaquero 2016. április 10. 13:10

@szigetva: én mindig röhögök ezen a finnugor nyelvrokonságon, mármint nem pontosan azon, hanem a fontosságán, amit a laikusok tulajdonítanak neki. Még ha tényleg finnugor nyelv is a magyar, akkor sincs gyakorlati jelentősége, mert egy nyamvadt szót sem értünk meg a többi finnugor nyelvből, annyira eltávolodtak ezek a nyelvek. Ennyi erővel arra is verhetnénk, hogy az afrikai előemberből származunk, aztán bújhatnánk a feka tesókhoz fűszoknyában, törzsi tábortüzet körbetáncolva furkósbotokkal, értelme kb. ennyi a finnugor rokonságon rugózásnak. Plusz azt sem értem, hogy miért lenne az jó nekünk, ha tényleg rokon lenne a nyelvünk akárkivel is, gyakorlati haszna akkor is nulla, ha értenénk valamit egy másik rokon nyelvből. Pl. az angolokat sem érdekli, hogy a dánnal és a némettel nyelvrokonok, mert úgyse értenek sokat ezekből a nyelvekből, épp ezért nem ragasztgatnak maguknak fel kockabajuszt, meg nem cikkeznek mindenféle német rénhírekről. Nagyon túl van spilázva ez a finnugorság nálunk.

2 szigetva 2016. április 10. 09:25

@fer: „Végre tudom, hogy valóban finnugor vagyok!” Remélem, jól aludtál, de ki kell ábrándítsalak: nem te vagy finnugor, hanem az a nyelv, amin itt írunk, ha ez az anyanyelved, akkor az finnugor, nem te.

1 fer 2016. április 10. 00:00

Köszönöm, köszönöm mirumaru finn lányok!

Most már hiszek az MTA-nak!

Végre tudom, hogy valóban finnugor vagyok! - a finn oldala a szövegnek szinte pontosan egybevág a magyarral - szinte minden második szót abszolút megértettem, sőt a nyelv szerkezete is nyilvánvalóvá tette finnugor származásomat - ma éjszaka minden kétség nélkül megyek végre aludni.....kösziiii

Információ
X