Gyűlöletbeszéd: mindenki másképp csinálja
A gyűlöletbeszéd „forró téma”: hazánkban számos kísérletet tettek büntethetővé tételére, eddig sikertelenül. De mi a helyzet más országokban?
Magyar gyerekek kínai iskolában
Áll egy iskola Budapesten, ahol a bejárat fölött egymás mellett lobog a magyar és a kínai zászló, és ahol ugyanúgy megünneplik március 15-ét, mint a Holdújévet.
Az álomgyár születésénél rengeteg magyar bábáskodott. De mi történt azóta? Hogyan képviseltetjük magunkat mi, magyarok az amerikai filmiparban?
- Melyik a helyes forma: blogol vagy blogozik?
- Számon kérni valamit vagy valakit szoktunk?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
Az oldal kísérleti jelleggel működik, így számos funkció még nem elérhető. Ha hibát talál, vagy ha elmondaná, miről olvasna még többet, kérjük írjon a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre.
Az előrejelzések szerint egyre csökken az angol bejegyzések aránya a Twitteren, ahogyan egyre nemzetközibbé válik az oldal.
Néhány bepötyögött szó, lényegesnek tartott megjegyzés vagy épp csak gondolatfoszlány – lassan a Twitter-bejegyzések is mindennapos rutinná válnak a netes hétköznapokban. Tudjuk, hogy van, netán azt is, hogy a szomszéd is twitterezik, vagy épp mi magunk is lépten-nyomon használjuk – no de milyen nyelven? Bár kézenfekvőnek tűnik, hogy az angol dominál a mikroblogon, nem ilyen egyszerű a helyzet.
A francia Semiocast webszolgáltató felmérése érdekes arányt mutat: a cég 2,8 millió bejegyzést megvizsgálva arra jutott, hogy a szövegeknek mindössze fele születik angolul – számol be a The Washington Post. Ez már csak azért is érdekes, mert korábban sokkal nagyobb arányban kerültek fel angol nyelvű üzenetek.
Persze nem arról van szó, hogy az angol anyanyelvű vagy csupán angolul üzengető felhasználók visszavonultak volna a twitterezéstől. Egész egyszerűen azzal magyarázható az eltolódás a többi nyelv javára, hogy egyre inkább nemzetközivé válik a mikroblog-szolgáltatás. Márpedig minél több országban használatos, annál valószínűbb, hogy újabb és újabb nyelvek kerülnek be a használati körbe.
Az angol után a leginkább használatos nyelv egyébként a japán, amit a portugál követ a rangsorban. Ez utóbbit annak tudják be a szakértők, hogy a közelmúltban egyre népszerűbbek Brazíliában a közösségi oldalak. A vizsgálatok szerint a negyedik helyen – érdekes módon – a maláj, ötödiken pedig a spanyol nyelv végzett.
Persze a felmérés korántsem tökéletes, hiszen – bár igen nagyszámú, összesen 41 nyelvet felismerő programmal végezték az elemzést – természetesen nem vizsgálható a világ összes nyelve ezzel a módszerrel. Arról pedig végképp nem szól a fáma, hogy vajon magyarul mennyit twitterezünk.