-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az állami iskolák nemzetiségi vagy egyházi fenntartásba kerülése sok esetben elitiskolák kialakulásához vezethet, szegregációs folyamatokat indíthat el.
Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) egyetért Szekszárd önkormányzatának aggályaival: az állami fenntartású iskolák nemzetiségi vagy egyházi fenntartásba kerülése sok esetben elitiskolák kialakulásához vezethet, szegregációs folyamatokat indíthat el. Tavaly az Ombudsman és nemzetiségi ügyekért felelős helyettese a nemzetiségi oktatást folytató középiskolákat vizsgáló 2014-es jelentésükben rámutattak arra, hogy a nemzetiségi iskolák, bár kifejezetten jól teljesítenek, a felvételi szelekció eredményeként azonban alulról „jól zárnak”.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A nemzetiségi és az egyházi iskolák ugyanis többnyire nem „körzetes iskolák”, vagyis nem rendelkeznek olyan beiskolázási körzettel, mint amellyel az állami iskolák. Az állami iskolák beiskolázási körzete határozza meg, hogy mely utcákban lakó gyerekek felvételét nem utasíthatják el. Ma törvény írja elő, hogy a beiskolázási körzeteket úgy kell kialakítani, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) gyerekek (akik legalább fele becslések szerint roma gyermek) iskolák közötti aránya kiegyenlített legyen. Ez az a szabály, amely éppen a szegregáció megelőzését hivatott szolgálni. Ha egy településen belül az állam iskolák mellett egyházi vagy nemzetiségi intézmények is működnek, ezekre nem vonatkozik a helyben lakó gyermekek kötelező felvételére vonatkozó rendelkezés.
Daróczi Gábor, a CFCF elnöke figyelmeztetett arra, hogy a nemzetiségi és egyházi intézmények is állami támogatásból működnek, ezért megengedhetetlen, hogy ne vegyék ki szerepüket a HHH és roma gyerekek oktatásából. A szekszárdi ügyre visszatérve Daróczi Gábor hangsúlyozta, a KLIK és az EMMI feladata, hogy a fenntartói jogok átadását megelőzően körültekintően járjanak el, mérjék fel a szekszárdi önkormányzathoz hasonlóan a várható következményeket, és ne engedjenek a szegregációs nyomásnak.