A kéziratok sorsa a paradoxont súrolja: az egyetemes kultúra kincseinek számítanak, mégsem láthatók, nem olvashatók, csak kevesek pillanthatnak beléjük - írta a Corriere della Sera című napilap.

A Federico Borromeo bíboros alapította milánói Biblioteca Ambrosiana az elsők között volt, mely 1609-ben megnyitotta kapuit az olvasók előtt. A könyvtár gyűjteményében csaknem 36 ezer kéziratos kódexet őriz, közöttük olyan páratlan köteteket mint a Codex Atlanticus, mely Leonardo Da Vinci írásainak és rajzainak leggazdagabb gyűjteménye, és amelynek egy része már ma is elérhető az Ambrosiana honlapján (www.ambrosiana.eu).

A digitalizált kódexek között elérhető lesz az a Vergilius költeményeit tartalmazó kötet, mely a költőutód Petrarca tulajdona volt. Petrarca feljegyzéseket írt a lapok szélére és a legenda szerint ezt a kötetet olvasva halt meg. De bekerül az Ambrosiana digitális katalógusába a Biblia 6-7. századi szíriai fordítása, valamint latin, arab, kopt, perzsa, etióp, örmény és héber nyelvű művek.

Az Ambrosiana igazgatója, a Biblia-kutató Gianantonio Borgonovo a projekt kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a digitalizációt tartja a könyvtárak jövőjének, máskülönben a könyvtárak fizikailag ugyan birtokolják majd a könyveket, de tartalmuk elvész.