Zámbó Éva, a MOSZ pedagógus ágazatának vezetője keddi budapesti sajtótájékoztatóján azt is elmondta: „a NAT tervezetében nagyon jó az, hogy csak tartalmakat szabályoz, módszereket nem, tehát a pedagógusok szabadsága megmarad”. A NAT az eddigieknél nagyobb pedagógiai önállóságot ad, különösen az anyanyelv és az idegen nyelv tanításában –mutatott rá.

Örömmel vették – tette hozzá –, hogy a tervezet „nemzeti minimumot” határoz meg, amelyet mindenkinek tudnia kell, és ezzel az esélyegyenlőséget is növeli. Mint közölte, a tervezetben hangsúlyosabban szerepelnek az állampolgári ismeretek, és a gyermekek tanulhatnak gazdasági és vállalkozói ismereteket is. Jónak tartotta a kötelező hit- és erkölcstan tanításának bevezetését is.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Mint megemlítette, egyes kifogások szerint nem jó, hogy a NAT-tervezet alapján az eddigi harmincról tíz százalékra csökkent a szabadon felhasználható tanórakeret, amelyet eddig az iskolák maguk tölthettek meg tartalommal. Felhívta a figyelmet azonban arra: a mérések szerint eddig sem éltek ezzel a harminc százaléknyi lehetőséggel a pedagógusok, csak mintegy tíz százalékkal, amelyet az új NAT-tervezet is lehetővé tesz.

A MOSZ pedagógus ágazatának vezetője kiemelte, azt várják a kormányzattól, hogy a gimnáziumi érettségi rangját visszaállítsa, és a szakközépiskolában, szakiskolában racionalizálja az általános műveltséget megalapozó ismeretekre fordítható időkeretet. Ez utóbbira azért van szükség, hogy a szakmai képzésre elegendő idő maradjon, mivel a szakközépiskola szakirányú továbbtanulásra készít fel. Az ott érettségizettek pedig a szakirányú felsőoktatásba így könnyebben kerülhetnek be.

A tankötelezettség korhatárának „racionális meghatározása”, a tanuláshoz való joggal együtt garantálhatja a minőségi alap- és középfokú oktatást, a felsőoktatás tömegesedésének lassítása ugyanakkor „igazi esélyt adhat mindenkinek a minőségi tanulásra” – mondta.

Zámbó Éva szerint a NAT készítőinek nem sikerült teljes mértékben érvényre juttatniuk „azt a társadalmi igényt, hogy a szocializmus idején háttérbe szorított alkotók kiemelten szerepeljenek az új tantervben. Így nemzeti kultúránk jelentős alkotásai továbbra is csak búvópatakként lesznek jelen a köztudatban”.