nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Ilyen hibáért fejvesztés jár?
„Országh-os” probléma

A helyesírási hibák kapcsán gyakran azon érdemes elgondolkodni, hogy vajon a szabályozás értelmes-e. Különösen akkor, ha a szabályzattal maga a kiadója megy szembe.

nyest.hu | 2015. április 17.
|  

Érdekes hír érkezett a szerkesztőségbe:

Az Akadémiai Kiadó Országh László emlékére idén harmadik éve rendezi meg a „Legyél Országh-os bajnok!” elnevezésű játékos on-line szótárversenyét. Az Angoltanárok Nemzetközi Egyesületével (IATEFL–Hungary) közösen szervezett megmérettetésen általános iskola felső tagozatos valamint középiskolás diákok és tanáraik vehetnek részt. A játékos verseny egyre növekvő népszerűsége is jól mutatja, hogy igenis szükség van ilyen típusú eseményekre, hiszen szakmai segítséget nyújt a tanárok munkájához, ezzel is támogatva a hazai nyelvoktatást.

A versenyről már 2012-ben és 2013-ban is írtunk, és nekünk sem tűnt fel, hogy a verseny nevében helyesírási hiba van. Sőt, egy kommentelőnk sem jegyezte meg. Márpedig a helyesírási szabályzat egyértelműen nyilatkozik a kérdésről a 163. b) pontjában:

Ha a régies betűre végződő családnevekhez kapcsolódnak ezek a ragok, a régies betűt változatlanul hagyjuk, a rag v-je helyett pedig ennek a név végén ejtett hanghoz idomult mai formáját írjuk: Kossuthtal, Véghgel, Móriczcal, Rátzcal, Babitscsal, Paiszsal; Madáchcsá; stb.

A példából is látható, hogy ilyen esetekben nem írunk kötőjelet. Akkor mi okozhatja a zavart?A 217 a) pont:

Ha az idegen írásmód szerint írt közszó vagy tulajdonnév végén hangérték nélküli (ún. néma) betű van, vagy ha az utolsó kiejtett hangot betűknek bonyolult, írásrendszerünkben szokatlan együttese jelöli, akkor a magyar toldalékokat mindig kötőjellel fűzzük a szó testéhez: guillotine-t, monsieur-nek; Glasgow-ban, Iaşi-nál, Loire-on, Montesquieu-nek, Montreux-ig, Peugeot-t, Rousseau-val, Voltaire-é; stb. – De:  Anjouk.

A -val, -vel és a -vá, -vé rag v-je ilyenkor is az utolsóként kiejtett mássalhangzóhoz hasonul: guillotine-nal; Iaşi-sal, Molière-rel; stb.

Ilyen hibáért fejvesztés jár?
Ilyen hibáért fejvesztés jár?
(Forrás: Wikimedia Commons )

Az nem világos, hogy miért kell másként írni a néma betűre végződő neveket attól függően, hogy magyarok vagy idegenek-e. Persze adhatunk olyan magyarázatot, hogy a Kossuth név esetében a h nem „néma”, hanem a th betűkapcsolat (vagy a szabályzat fogalmaival élve: kétjegyű betű – vö. Akh. 12.), de ez történeti érv, mely a mai rendszer szempontjából nézve értelmetlen. Ráadásul a gh esetében nem is alkalmazható, hiszen míg a [t] hangot korábban gyakran mindig a th betűkapcsolat jelölte, addig a gh esetére ez nem igaz. Arról nem is szólva, hogy ha egy másik nyelvben is a th vagy a gh kapcsolat jelöli a [t] vagy a [g] hangot, Persze már az a megfogalmazás is homályos, hogy „szokatlan”: mit jelent ez? Azt, hogy elő nem forduló, vagy azt, hogy ritka? az is „írásrendszerünkben szokatlan együttes”, tehát ott is kötőjelet kellene alkalmazni. Az sem világos, hogy miért kivétel az Anjou, hiszen az [u] jelölésére használt ou betűkapcsolat a magyarban meglehetősen szokatlan. De akárhogy is van, ezek olyan szaktudományos ismeretek, melyeket az egyszerű nyelvhasználótól nem várhatunk el. De ha az elkülönítés következetes is lenne, akkor sem célszerű, hogy alig különböző esetekben más-más írásmódot kell használnunk.

Mi több, a szó írásmódjában találunk még egy hibát. Míg az Országh természetesen tulajdonnév, addig az országhos melléknév – márpedig tulajdonnevek csak főnevek (ill. főnévi alaptagú szócsoportok) lehetnek. A zavart valószínűleg két dolog okozza. Egyrészt, hogy az oktatásban erre különösen az -i képzős helynevekre helyezik a hangsúlyt, más tulajdonnevekre és képzőkre kevésbé. A másik az, hogy ez a szabály sem mindig érvényesül. A 164. szabály kimondja:

De ha a személynév két vagy több elemből áll, akkor megtartjuk az eredeti nagy kezdőbetűket, s a név utolsó tagjához kötőjellel kapcsoljuk a képzőt: Széchenyi István-i (elképzelések), Eötvös József-i (iskolareform), Csokonai Vitéz Mihály-os (verselés) stb.

A több elemből álló kapcsolatok nyilván analógiásan hatnak az egy elemből állókra. Ugyanakkor ez a hiba kevésbé tűnik bocsánatosnak, hiszen a szabály egyértelmű, ráadásul indokolt. A zavart valószínűleg az okozta, hogy a hibás kötőjeles írásmód vonzotta magával a nagybetűs írásmódot – és ez az, ami miatt az olvasónak is kevésbé szembetűnő a hiba.

Egy országhos fénykép
Egy országhos fénykép
(Forrás: ieas.unideb.hu)

 

Az Akadémiai Kiadó korábban a Magyar Tudományos Akadémia kiadója volt, de ma már az MTA-tól független piaci szereplő. A magyar helyesírás szabályait azonban továbbra is ők adják ki.

Nem csoda, ha az ilyen szabályokat még neves kiadók sem képesek követni, és marketingcéllal hirdetett versenyeik címében is elrontják. Hogyan várhatjuk el akkor, hogy hétköznapi emberek betartsák?

Felmerül a kérdés, hogy vezethetnek-e az ilyen helyesírási hibák félreértésekhez, zavarokhoz. Aligha. Az sem biztos, hogy egyáltalán érdemes szabályozni az írásmódot. legalábbis mindenkire érvényes módon. Persze az más kérdés, ha egyes kiadók, szerkesztőségek a következetesség érdekében úgy döntenek, hogy egy bizonyos formát követnek. Az ilyen bonyolult szabályokat azonban úgysem fogja mindenki betartani, nem fog kialakulni általános gyakorlat – és nincs is szükség rá. A szabály legfeljebb arra jó, hogy hogy azoknak, akik nem a szabálynak meg felelő alakokat használják, az orruk alá lehet dörgölni, hogy „még helyesen írni sem tudnak”.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
8 Janika 2015. április 18. 20:17

@Janika: ráadásul míg a logóban egybeírták [online], addig a kiemelt szövegben kötőjellel [on-line]. Szép kis következetesség :-)

7 Janika 2015. április 18. 19:57

A címben az "online" szó helyesírásán is lehet gondolkodni..

Ha meghonosodott szónak számít, akkor az onlájn írásmód lenne a helyes. Mint pl ebben a nyestes cikkben: www.nyest.hu/hirek/onlajn-tudas-mar-ovisoknak-is

6 LvT 2015. április 17. 22:11

És sem érzem, hogy ez hiba lenne. Ez a vizuális kifejezése az olyan kétértelmű szegmentálásoknak, mint a <Legyél Országh-bajnok!> ’… Országh-verseny bajnoka’, ill. <Legyél országos bajnok!>. Kép humor [akár értékeljük személy szerint humorként, akár nem], s mint ilyen nem tartozik (teljességgel) helyesírás hatálya alá.

5 Sultanus Constantinus 2015. április 17. 21:35

@Fejes László (nyest.hu): Hát passz. Mindenesetre én, aki tényleg eléggé komolyan veszem a helyesírást (szerzőként és lektorként is), itt mégsem lennék annyira kekeckedős. Engem sokkal jobban zavar az olyasmi, mint pl. a "Jóban Rosszban" vagy a "Barátok Közt".

4 Fejes László (nyest.hu) 2015. április 17. 21:30

@Sultanus Constantinus: Ha a logó átirata lenne, akkor nagybetűs lenne. A kötőjel pedig nem zárná ki legalább a kisbetű megtartását. Az persze lehet, hogy szándékos, na de mégiscsak az a kiadó, amely a szabályzatot kiadja... És kérdés, hogy hányan ismerik fel a „poént” – vagy hogy tényleg viccesnek tartják-e.

3 Sultanus Constantinus 2015. április 17. 21:19

@Fejes László (nyest.hu): Na de pont azt írom, hogy ez a logóban lévő szöveg átirata: ha helyesen írták volna, hogy "országhos", azon sokan átsiklottak volna (mivel csak egy h betű a plusz) és nem jönne le belőle a "poén". Tehát szerintem ez nem tévesztés, hanem "szándékos hiba", ha úgy vesszük.

2 Fejes László (nyest.hu) 2015. április 17. 20:31

@Sultanus Constantinus: Szép mentés lenne, de az első szürke dobozban szereplő szöveg pontosan így jött a sajtóközleményben. Rengeteg helyen pontosan így jelent meg: www.google.hu/search?q="Országh-os"

1 Sultanus Constantinus 2015. április 17. 19:15

Bocsánat, de ez nem is helyesírási hiba, hanem stilisztikai kiemelés, ahogy a verseny logóján is látható: ORSZÁGH-os. Kötőjel nélkül írva hülyén nézne ki (*ORSZÁGHos), az ORSZÁGHOS pedig nem emelné ki azt, hogy itt az Országh vezetéknévről van szó. Ha ezt folyó szövegben írják át, akkor is az Országh-os javasolt, épp az előbbiek miatt. Tehát ez NEM helyesírási hiba.

Információ
X