-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az angolban egy tagadó formában föltett eldöntendő kérdésre csak igennel és nemmel tudunk válaszolni, hiányzik a „de”-nek megfelelő elem...
Az angolok igencsak furcsa helyzetbe tudnak kerülni abban az esetben, ha negatív eldöntendő kérdésre akarnak rövid választ adni – írja Gretchen McCulloch a The Weekben. Mi, magyar anyanyelvűek most kényelmesen hátradőlhetünk, mert a mi nyelvünkben van erre az esetre külön szó, a de. Az angolban azonban nincs ilyesmi; nehezen kerülik el hát a kétértelműséget. (Azért az esetek többségében sikerülni szokott...)
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Aren’t you coming too?
(’Te nem jössz?’)Yes...I mean, no? I mean, yes, I’m coming.
(’Igen... Úgy értem, nem. Illetve igen, megyek.’)
Egy pozitív kérdés esetén persze nem állhat elő ez a probléma:
Are you coming too?
(’Te is jössz?’)Yes. / No.
(’Igen.’/’Nem.’)
Itt teljesen világos, hogy az igenlés a pozitív választ, a nem pedig a negatív választ jelenti. A negatív (tagadást tartalmazó) kérdések esetében azonban nem világos, hogy az igenlés mire vonatkozik: a tagadásra, vagy pedig a tagadás cáfolására – ahogyan ezt a fönti példa is illusztrálja.
Érdekes, hogy az angolban sem okozott ez a fajta szerkezet mindig fejtörést. A közép- és a korai modern angolban – nagyjából Chaucertől Shakespeare koráig – négyféle válasz létezett – annak függvényében, hogy pozitív vagy negatív kérdésre válaszoltak:
Comest thou?
(’Jössz?’)Yea./Nay.
(’Igen.’/’Nem.’)Comest thou not?
(’Nem jössz?’)Yes / No
(’De.’/’Nem.’)
Aztán nagyjából Shakespeare idejében a yea és a yes, illetve a nay és a no közötti különbségek elkezdtek összemosódni. Majd megmaradt a két, ma is ismert válasz, a yes és a no. Ezzel együtt pedig a negatív kérdések megválaszolásakor megjelent a fenti dilemma is.
Más nyelvekben azonban, a magyarhoz hasonlóan, van külön válasz a negatív kérdésre is – így például a franciában vagy a németben:
Tu viens avec nous?
(’Velünk jössz?’)Oui. / Non.
(’Igen.’ / ’Nem.’)Tu ne viens pas avec nous?
(’Nem jössz velünk?’)Si. / Non.
(’De.’ / ’Nem.’)
Látjuk, hogy a franciában az oui és a non mellett van a si, ami a magyar de-nek megfelelő válasz. Ugyanígy a németben is van ilyen elem, a doch.
Kommst du mit?
(’Velünk jössz?’)Ja. / Nein.
(’Igen.’ / ’Nem.’)Kommst du nicht mit?
(’Nem jössz velünk?’)Doch. / Nein.
(’De.’ / ’Nem.’)
De mit tehetnek szegény angolok, ha negatív kérdést kapnak, és el akarják kerülni a kétértelműséget? – Azért ők is meg tudják oldani a félreértés elkerülését, például azzal, hogy megismétlik az állítást, vagy valamilyen egyértelműen negatív/pozitív kifejezést használnak:
Are you coming?
(’Jössz?’)Yes, I am. / No, I’m not. / Certainly. / Of course. / Never. / No way.
(’Igen, megyek.’ / Nem, nem megyek.’ / ’Persze.’ / ’Naná.’ / ’Soha.’ / ’Semmi esetre sem.’)Aren’t you coming?
(’Nem jössz?’)Yes, I am. / No, I’m not. / Certainly. / Of course. / Never. / No way.
(’De, megyek.’ / ’Nem, nem megyek.’ /...)
Így még a hiányzó forma ellenére is egyértelművé tehetők a negatív kérdésekre adott válaszok.
Forrás