-
zegernyei: @Roland2: Ugyanaz, mint a Kárpát-medencei magyaroknak, amikor kitalálták, hogy ők törökök,...2012. 05. 25, 16:49 Magyarok Baskíriában?
-
zegernyei: @nemtulnehez: Azok az egyesek nagyon lazán vették az orosz forrásokat, így aztán nem tudjá...2012. 05. 25, 16:45 Finnugrista fagyi – mint aki halkan...
-
Krizsa: @Sigmoid: Az "egyközpontú elméleten", hogy az emberi faj egy helyről származik, tehát nem ...2012. 05. 25, 16:27 A mátrixtól a szellemig, avagy logikus-e...
-
nemtulnehez: @tenegri: A kritika jogos, viszont nincs lenyegi ellentmondas.. vsz. a hunok torokul is be...2012. 05. 25, 15:46 Finnugrista fagyi – mint aki halkan...
-
Törzsmókus: (amúgy érdekes téma lehetne ezeknek a kifejezéseknek a csoportképző ereje)2012. 05. 25, 14:37 A határon túlról külhonba
– Vannak-e káros nyelvi változások?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
mi a különbség? Helyesírás, hatalom, pornó
Dokumentumfilm készült a sajtó- és tudománytörténet egyik legismertebb csimpánzáról, Nim Chimpskyről.
Végy egy majombébit. Nevezd el a világ egyik legtekintélyesebb nyelvészéről. Lehetőleg egy olyan nyelvészről, aki szerint a majmod soha nem fog beszélni. Fogd meg a majmodat és dugd be egy amerikai középosztálybeli családba.
A Columbia Egyetem pszichológusa Herbert Terrace nagyjából így járt el. Noam Chomsky azon állítását kívánta volna megcáfolni, miszerint a beszéd kizárólag emberi tulajdonság, a Homo sapiens egyedüli kiváltsága. Terrace a kismajmot Nim Chimpskynek nevezte el, majd beköltöztette a New York-i LaFarge családba, ahol családtagként foglalkoztak, bántak vele. És hogy Nim jár-e már iskolába? Kikkel lóg a moziban manapság?
James Marsh dokumemtumfilmje, a Sundance Filmfesztiválon most bemutatott Project Nim részletesen feldolgozza a kísérletet. A LaFarge család jelek sorozata segítségével próbálta rávenni Nimet, hogy mondatokat képezzen. A filmből kiderül, hogy a kezdeti, hihetetlennek tűnő eredményeket követően Nim egyik pillanatról a másikra „visszaállatiasodott” – kiütközött rajta csimpánzlénye. A végtelenül csalódott Terrace 1979-ben jelentette meg cikkét Tud-e egy majom beszélni? címmel az amerikai Science magazinban. A kutató úgy vélte, hogy csak a felületes megfigyelő vélheti úgy, a majom mondatokat alakít ki. Az igazság ezzel szemben az, hogy az adatok objektív elemzése és más tanulmányok is arra mutatnak, hogy nincs bizonyíték a majmok nyelvtanhasználatára. Sőt: a videók tanúsága szerint Nimnek a tréner előzetes ösztökélésére van szüksége ahhoz, hogy a mondatokhoz hasonló jelsorozatokat reprodukálja.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Persze, sokan kételkedve fogadták a megállapításokat. A másik nagy majomhíresség – a Washoe nevű csimpánz – jelnyelvtanára, Roger Fouts, a Central Washington Egyetem pszichológusa szerint Terrace vizsgálata nem volt alkalmas arra, hogy maximalizálja Nim nyelvi képességeit.
„[Terrace] a kudarcokat a biológiára fogta, ahelyett, hogy a saját eljárásait vizsgálta volna meg alaposabban” – nyilatkozta Fouts.
Ahogy a CBS cikke is beszámol róla, ugyan a Nim Projektet még most is vitatják, azonban a kutatók továbbra is erőfeszítéseket tesznek a főemlősök kommunikációs képességeinek megértésére. A szakterület nem mentes az intrikáktól és az éles vitáktól. A közelmúlt botrányos ügye volt a majmok kognitív képességeit vizsgáló harvardi főemlőskutató, Marc Hauser kutatása, aki – a kar dékánja által indított vizsgálatát követően – kénytelen volt több, már megjelent tudományos publikációját is utólag javíttatni – éppen a metodológia, az adatgyűjtés és értelmezés során felmerült hiányosságok miatt. Ez utóbbi ügyről a nyest.hu rövidesen szintén beszámol.
Forrás

