A testület keddi ülésén döntött úgy, hogy a három felterjesztés kapcsán azt a javaslatot teszi: azok kerüljenek fel a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére – tájékoztatta az MTI-t a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Kultúráért Felelős Államtitkárságának sajtóosztálya.
A nemzeti jegyzékre javasolt örökségelemek az Emmausz Bólyban (húsvéthétfői népszokás), a pünkösdi templomdíszítés Mendén (tavaszköszöntő egyházi szokás), és a tikverőzés Mohán (maszkos, alakoskodó, farsangi szokás).

A közlemény szerint a felterjesztésekről Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter hozza meg a végső döntést, a bizottság javaslatát figyelembe véve.

Amennyiben a három népszokás bekerül a nemzeti jegyzékbe, immár tizenegy örökségi elem szerepelhet a listán. Az első nyolc elemet – a mohácsi busójárás, a népművészet mestere díj kitüntetettjeinek tudása és tevékenysége, a kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya, a Kalocsa kulturális terében élő hagyományok (hímzés, viselet, pingálás, tánc), a mezőtúri fazekasság, a magyar solymászat, a halasi csipkevarrás élő hagyománya, valamint a matyó örökség (hímzés, viselet, folklór) – 2010 szeptemberében hirdette ki Réthelyi Miklós.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Az UNESCO (az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szakosított szervezete) 2003-ban fogadta el a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló egyezményt, amelynek célja többek között az érintett közösségek szellemi örökségének tiszteletben tartása, valamint az örökség jelentőségének tudatosítása helyi, nemzeti és nemzetközi szinten.

A magyar Országgyűlés 2006-ban ratifikálta az egyezményt, így Magyarország harminckilencedikként csatlakozott az egyezményben részes államok sorába.