A javaslat módosítana az iskolaszövetkezetekről szóló törvényen is.

Az informatikai oktatást kötelezővé tévő törvényjavaslatot 2009 őszén fogadta el a parlament, így 2010 óta minden államilag támogatott, legalább 240 órás képzésen kötelező tananyaggá vált a digitális írástudás. Emiatt egyrészt megemelkedtek a tanfolyamok árai, másrészt az első szakma megszerzéséért beiratkozó, gyakran tanulási nehézségekkel is küzdő felnőttek felesleges teherként élik meg az informatikai ismeretek elsajátítását. A kötelező informatikaoktatás tehát negatív hatással volt a felnőttképzésre. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) Kutatóintézetének egy tanulmánya alapján a népesség egyharmada alulképzett, viszont a felnőttképzésben csak a felnőttek 3,1 százaléka vesz részt, ami jóval kevesebb az uniós 9,6 százalékos átlaghoz képest.

A nemzetgazdasági miniszter törvénymódosító javaslatában az iskolaszövetkezetekről szóló törvény módosítása is szerepel. Eszerint a diákkal előzetesen meg kellene állapodni a munkaköréről és a konkrét személyi alapbér minimumáról is. A 18 év alatti diákoknak pedig csak az iskolaszövetkezet által biztosított munkavezetőn keresztül lehetne munkáltatói utasításokat adni. A módosítás kedvezne a diákoknak, mivel így nagyobb biztonsággal kaphatnák meg a munkájukért járó pénzt, és a feketén való foglalkoztatás is elkerülhető lenne.