Gyűlöletbeszéd: mindenki másképp csinálja
A gyűlöletbeszéd „forró téma”: hazánkban számos kísérletet tettek büntethetővé tételére, eddig sikertelenül. De mi a helyzet más országokban?
Magyar gyerekek kínai iskolában
Áll egy iskola Budapesten, ahol a bejárat fölött egymás mellett lobog a magyar és a kínai zászló, és ahol ugyanúgy megünneplik március 15-ét, mint a Holdújévet.
Az álomgyár születésénél rengeteg magyar bábáskodott. De mi történt azóta? Hogyan képviseltetjük magunkat mi, magyarok az amerikai filmiparban?
- Melyik a helyes forma: blogol vagy blogozik?
- Számon kérni valamit vagy valakit szoktunk?
Küldje el kérdéseit a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre!
Az oldal kísérleti jelleggel működik, így számos funkció még nem elérhető. Ha hibát talál, vagy ha elmondaná, miről olvasna még többet, kérjük írjon a szerkesztoseg [kukac] nyest [pont] hu címre.
Az európai parlamenti képviselők igazán komolyan veszik a nyelvi sokszínűséget: azt követelik, legyen az EU hivatalos nyelve a katalán, a baszk, a galíciai, a walesi és a skót gael nyelv is.
Ha már lúd, legyen kövér – vagyis ha az EU valóban elkötelezett a nyelvi sokszínűség iránt, demonstrálja ezt abban is, hogy hivatalos nyelvvé avat olyan mellőzött nyelvkistestvéreket is, mint amilyen a katalán, a baszk, a galíciai, a walesi és a skót gael nyelv. Ezt követelik az európai parlamenti képviselők, mondván: „Brüsszel elmulasztja megvédeni azon milliók nyelvi jogait, akik nem a hivatalos EU-nyelvek valamelyikét beszélik”.
Az Európai Szabad Szövetség nevű párt képviselői szerint a nyelvhasználat az európai kisebbségeknek is demokratikus joga, ezért Brüsszelnek sokkal többet kellene tennie ezeknek a mellőzött nyelveknek a támogatásáért. A Szövetség tagjai a korzikai, a breton és a provanszál nyelv mellett is felszólaltak – számol be az EurActiv.
Összesen 14 milliót számlálnak azok a kisebbségben élő EU-állampolgárok, akiknek nyelve semmilyen módon nincs képviselve a szervezetben. Ebből csaknem 10 millió a katalánul beszélők száma. „Emberek milliói használják a katalánt nap mint nap, ennek ellenére EU-s szinten a nyelv még mindig láthatatlan” – kifogásolja Kolja Bienert katalán aktivista, aki szerint rossz, hogy kizárólag a spanyol kormány jóindulatától függ, hogy a katalánok mikor hallathatják a hangjukat. „Pedig könnyű egy nyelvet hivatalossá tenni. A kormánynak egyszerűen csak kérnie kell azt, ahogyan a walesi példa is igazolja. Az Európai Parlament jelentős jóindulatot tanúsít a kérdésben, de nem ír alá egyezséget a kormányokkal, így nincs jogi kényszer” – így Bienert.
Pau Solanilla, az EU-ügyekért felelős spanyol titkárság vezető tanácsadója egyébként „kényes ügynek” nevezte a nyelvi indítványt, amire a spanyol politikusok „allergiásak” lehetnek, mert „néhányan szeparatista megmozdulásoktól tartanak emiatt.” Ennek ellenére úgy nyilatkozott, hogy a spanyol kormány nyitott az együttműködésre nyelvkérdésben, és kifejezte reményét, hogy a katalánnak és a baszknak helye lesz az Európai Parlamentben.