nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Miért nem olvasnak saját örömükre a gyerekek?

A szülők túl elfoglaltak ahhoz, hogy esti mesét olvassanak a gyerekeknek. A tanároknak pedig az a dolguk, hogy a tesztek készítsék fel a diákokat. Senkinek sincs tehát ideje az olvasás megszerettetésére – állapították meg egy konferencia résztvevői.

nyest.hu | 2013. július 9.
|  

Nagy-britanniai felmérések szerint az általános iskolások egyre kevesebben olvasnak szórakozásképpen, ezzel együtt nő azoknak az elfoglalt szülőknek a száma, akik nem olvasnak esti mesét gyerekeiknek, miután azok iskoláskorba léptek. A felmérések eredményeit egy Sheffieldben megrendezett gyerekmédiával foglalkozó konferencián ismertették.

Kiderült, hogy míg a szülők általában olvasnak esténként óvodás korú gyermekeiknek, addig később, amint iskoláskorúak lesznek, leszoknak erről. A szülőknek mindössze körülbelül 2 százaléka olvas nap mint nap kisiskoláskorú gyermekének. Tehát amint úgy képzelik, hogy a gyerekük már tud olvasni saját magától, a szülők elhagyják a közös olvasás szokását. Ez körülbelül a gyerek 7-8 éves korában történik meg a leggyakrabban.

A modern korban élő gyerekek olvasási szokásait felmérő kutatás azt is megmutatta, hogy a tanárok 82 százaléka a kormányt hibáztatja azért, hogy a gyerekek egyre kevésbé olvasnak. Az iskolai oktatásnak ugyanis már a legkorábbi évfolyamokon is eredményközpontúnak kell lennie, hogy a diákok a standard teszteken minél jobban teljesítsenek. Ez pedig szinte ellehetetleníti azt, hogy az iskolában csupán az öröm, az élvezet kedvéért olvassanak.

Ebben az egységesített, kimenetközpontú oktatási rendszerben egyszerűen nincs idő az olvasás megszerettetésére – mondták el a megkérdezett tanárok. Ez pedig végső soron leszűkíti az olvasandó szövegeket, így megakadályozza azt, hogy a gyerekek a szövegek széles körét legyenek képesek elolvasni, azaz hogy az olvasásuk megfelelő szintre jusson.

A tanárok szerint ugyanakkor az is oka lehet annak, hogy a gyerekek kevesebbet olvasnak, hogy az utóbbi időben csökkentették az iskolai könyvtárosok számát. Az iskola könyvtára lehet az a hely, és a könyvtáros lehet az a személy, aki a képernyő elől esetleg a könyvek felé fordíthatja a gyerekek érdeklődését az iskolában eltöltött szabadidő alatt.

A tanárok és a szülők többsége úgy látja, hogy az olvasástanulás célja valóban egyoldalúvá vált az utóbbi időben. Mivel a tantervek mind azt hangsúlyozzák, hogy az olvasási készséget mint az élethosszig tartó tanulás eszközét kell fejleszteni, hogy a gyerekek versenyképes tudást szerezzenek, az olvasás gyakorlata is egyfókuszúvá válik. És mivel az otthoni, élményszerű olvasás a gyerekek többségénél hiányzik, az olvasás minősége is átalakul.

Miért nem olvasnak saját örömükre a gyerekek?
Forrás: Wikimedia Commons / Tim Pierce / CC BY 2.0

Az Egmont kiadói csoport által finanszírozott, az olvasási szokásokat vizsgáló felmérésben 1000 szülő, 250 tanár vett részt, ezen kívül 12 családról készült esettanulmány. A kutatásból kiderült, hogy a tanárok többsége az élmény kedvéért (is) olvas, és határozottan szeretnék ezt a fajta olvasást népszerűsíteni a diákjaik számára. Ugyanakkor a tanárokra igen nagy nyomás nehezedik a tantervi előírások és a követelmények miatt.

A BBC CBeebies nevű gyerekcsatornájának munkatársai egy olyan tanulmányukról számoltak be, amelyben a gyerekmédia következő öt évét jellemezték. Kiderült például, hogy az elmúlt karácsony áttörést hozott a táblagépek eladásában. A felhasználók között pedig jócskán vannak kisiskoláskorúak is, mivel a csatorna internetes oldalát egyre többen látogatják táblagépekről és nem laptopról, vagy asztali számítógépről.

Az érintőképernyős táblagépek már teljesen természetesek a mai gyerekek számára. 2018-ra várhatóan már túl lesznek a kezdeti ügyetlenkedős perióduson, és teljesen természetes lesz, hogy a tévé képernyője mellett minden gyerek számára lesz egy második képernyő is – a táblagép –, amelyen például rajzolni fog. A gépek pedig ugyanebben az időszakban várhatóan egyre felhasználóbarátabbakká válnak, így a digitális könyvkiadás is egyre fejlettebbé válhat. Elképzelhető például, hogy egy digitális könyvet nem csak elolvasni lehet majd, hanem fel is lehet olvastatni a géppel. Az azonban kulcsfontosságú, hogy a szülők kontrollálni tudják ezeknek az eszközöknek a használatát. Például elképzelhető, hogy a készülék jelezzen a szülőnek, amikor felkapcsolódik egy nyílt WiFi-hálózatra. Ez lehet tehát az olvasás jövője…

Forrás

Modern life means children miss out on pleasures of reading a good book

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
5 sanz 2013. december 22. 21:49

Valóban nem saját örömükre olvasnak a gyerekek? Ha pl a kedvenc zenekarukról szóló weboldalakat, SMS-eket, chateléseket, közösségi oldalakat, filmkritikákat, stb. olvasnak, akkor ez nem a "saját örömükre" való?

Persze, értem én, a szépirodalmat hiányoljátok... Ha az iskolában nem időrendi megközelítésben kellene az irodalmat tanítani, ha a gyerekeknek esetleg lehetne némi beleszólása abba, hogy mit olvassanak az irodalomórán, ha az élvezetes kortárs irodalom is része lenne a tananyagnak, ha nem azt kellene visszaszajkózni a gyerekeknek, amit a tanár hallani akar, ha a tanári szabadság kreatív, innovatív tanárokat "szülne", ha nem egyentankönyvekből kellne tanítani, akkor lehetne változás.

Másrészt, ne csodálkozzunk: a gyerekek olyanok, mint az a társadalom, amelyben élnek. Türelmetlen a világunk: ha két percnél többet kell várnod a buszra, már felkapod a vizet, ha az oldal nem töltődik le azonnal, türelmetlen leszel. Többek között a korszerű elektronikai eszközök ránevelik az embert arra, hogy mindent azonnal, gyorsan, várakozás nélkül megkapjon. Hogyan fér bele ebbe a világba az, hogy kényelmesen, netán órákon át olvassunk?

Sokszor hallom azt, hogy "kevesebbet olvasunk". Mit és mihez, kihez képest? Melyik volt az a korszak, amikor az emberek "többet olvastak" (társadalmi réteg, nem, életkor, földrajzi elhelyezkedés szerint)?

4 Sultanus Constantinus 2013. december 21. 12:24

@Kormos: Hát a magyar nyelv is fejlőd...

3 Kormos 2013. december 21. 11:06

Az mi okozhatja, hogy a cikkíró rendszeresen kifelejti a tárgyrag?

2 ktibor 2013. július 9. 13:45

@Savior:

Köze van viszont ennek:

Vekerdy Tamás az olvasástanítás iskolai problémáiról www.youtube.com/watch?v=u4Xpg3yJ2kA

1 Savior 2013. július 9. 11:45

Azért ez a táblagépes dolog kissé kilóg a cikk témájából. Ezek az eszközök olvasásra alkalmatlanok; van, aki bírja, de nem véletlen, hogy sokan nem szeretnek számítógépen sem olvasni -- egyszerűen fárasztó a szemnek. A géppel való felolvastatásnak meg aztán végképp semmi köze az olvasáshoz.

Az e-könyv olvasó már más tészta, de ha választani kell, nyilván minden gyerek inkább tabletet akar majd...

Információ
X