Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja

Nyelvről vitatkozik kollégáival?

Kételyei támadtak?

Kálmán László nyelvész válaszol olvasóink olyan égető kérdéseire, mint például:

Sérv, érv: hány tőről fakadnak?

Ció, akció, trakció, attrakció

A mi latinunk

Mi ez az izé?

Megint a lét és nemlét határán

Tegye fel kérdését Ön is!

A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Miből lesz a robot-mávpénztáros?

„Nem mindig az a nehéz, amit nehéznek gondolunk, és az a könnyű, amit könnyűnek” – mondja dr. Kornai András arra utalva, hogy sokáig azt hitték, a sakk lesz a végső kihívás a mesterséges intelligenciák számára. Pedig az egyszerű dolgok bonyolultabbak: ping-pongozni például még nem tud igazán jól robot. Kornaiék új programja azonban igen ígéretesnek tűnik...

nyest.hu | 2011. szeptember 16.
|  

Képzeljük el, hogy a pályaudvari csarnokban a pénztárak előtt kígyózó sorok eltűnnek – a pénztárakkal együtt! Helyettük terminálok tucatjait látjuk: ezeken fut a robotpénztáros. A mesterséges intelligencia megértő személy: mindig pontosan informál, ha valahol vágányzár van, ha vonatpótló buszra kell szálljunk, egyetlen pillanat alatt állítja össze nemzetközi jegyünket és javaslatot tesz esetleg más útvonalra, ha úgy látja, rosszul terveztük utunkat.

KUKA robot könyvet rajzol. A mesterséges intelligencia egy ilyen robotot vezérel majd az emberi utasítások alapján szeptember 23-án, a Kutatók Éjszakáján
KUKA robot könyvet rajzol. A mesterséges intelligencia egy ilyen robotot vezérel majd az emberi utasítások alapján szeptember 23-án, a Kutatók Éjszakáján

Jó hírünk van: a jövő már majdnem megérkezett a MÁV pályaudvaraira. Erről olvasónk személyesen is meggyőződhet szeptember 23-án a budapesti Gödör Klubban. A Kutatók Éjszakája központi rendezvényén létrehozott Nyelvében él a gép elnevezésű kiállításon ugyanis bemutatkozik az a mesterséges intelligencia, ami elvileg már képes is lenne egy ilyen feladat ellátására!

„Tedd a kék gúlát a fehér kockára!”

A dr. Kornai András matematikus, nyelvész nevével fémjelzett projekt keretében fejlesztették ki a programot, ami a rendezvényen mindjárt két robotot is vezérelni fog saját utasításaink alapján. A robotok különböző tárgyakat pakolnak majd egymásra, utasításainkat pedig megértik, értelmezik, adott esetben még feleselnek is velünk.

„A programnak saját esztétikája van: lehet, hogy ő úgy gondolja, magas tornyokat célszerűbb építeni, ezért nem lesz különösebben kedve olyan utasításokat végrehajtani, amik alacsonyabb építményeket eredményeznek – így rá kell majd beszélnünk, rá kell vennünk arra, hogy a mi utasításunkat hajtsa végre” – magyarázta Kornai a nyestnek. „Ha pedig arra kérjük, hogy tegyen egy kockát a gúlára, akkor figyelmeztet, hogy a kocka le fog esni”.

Az OTKA és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által támogatott és az MTA SZTAKI berkein belül futó program célja a szemantikai alapú nyelvtechnológia kifejlesztése. A szemantika a nyelvészet jelentéssel foglalkozó részterülete és a program különlegessége is ebben rejlik: ez a mesterséges intelligencia megért és értelmez dolgokat – a projekt célja is ennek demonstrálása. A program egyébként egyelőre magyarul ért, de most készül lengyel, angol és latin változata is.

Felmerül a kérdés, miben különbözik a program – amelynek a nyest legnagyobb szomorúságára egyelőre még nincs neve – más, ismert mesterséges intelligenciáktól?

Mindenki ismeri például Watsont, az IBM saját projektjét, ami a közelmúltban megverte a Jeopardy televíziós játék emberi résztvevőit (nálunk ez a televíziós program Mindent vagy semmit! néven futott) . Watson egy olyan program, amit arra a meghatározott célra fejlesztettek ki, hogy ebben a játékban részt vegyen. Azaz Watson egy célrobot, ami mögött ott áll az emberiség tudáskincsének nagy része.

„A mi robotunk alapvetően sokkal butább, viszont általános célú. Ez azt jelenti, hogy amit gúlák és kockák rakosgatásával meg tudunk csinálni, azt nyugodtan megoldhatnánk mondjuk a MÁV pénztárában, vagy az adóhivatal ügyfélszolgálatán: azaz nyugodtan készíthetünk robotpénztáros-kisasszonyt, vagy adóhivatali ügyfélszolgálatost. Igazából ez csak annyin múlik, hogy az érintett cégek, szervezetek  szeretnének-e ilyet, beruháznának-e rá” – fejezte be Kornai András.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
15 Pesta 2011. szeptember 21. 09:40

@Kincse Sz. Örs:

ez azért nem jó példa, mert a nyomorgó országok többségét épp a modernizáció züllesztette le. Pl. Afrikában nem pattintott kőbaltával mészárolják halomra egymást, hanem modern automata fegyverekkel. Vagy India mai nyomoráért mennyiben felelős a brit imperializmus és kizsákmányolás? Vagy ott a feltörekvő Kína, ahol milliók tengődnek napról-napra, míg Pekingben a legújabb iPhone-nal rohangálnak a fiatalok.

14 IdegenNyelvŐr 2011. szeptember 20. 11:49

Nekem nem a modernizációval van bajom, csak attól tartok, annak az árát végső soron veletek és velem fogják megfizettetni, ami ellen minden porcikám tiltakozik. A cikkben említett pénztárosos példánál maradva: a MÁV (meg a NAV is) állami cég, amit a ti meg az én adóforintjaimból tartanak el és fenn, ráadásul horribilis adóssága van. Akkor miből ruházna be intelligens robotokba? Újabb hitelből? (Ha az egyéni/politikai érdek úgy kívánja, igen.) Azt megint csak a mi zsebünk bánná, főleg úgy, ha közbeszerzéssel menne. A MÁV-ot gyökeres átszervezéssel kéne újraösszerakni, nem a robotok munkába állítása oldaná meg a problémáját.

Az igaz, hogy a pénztárosok bérét meg tudná spórolni az állam, de az csak hosszútávon tenné ki a beruházás költségét. Hosszútávon meg nem lehet ma Magyarországon gondolkodni, sőt, a rövidtáv is már lassan csak hetekben mérhető, hiszen az idei költésgvetésen lyukak tátonganak, a jövő évi meg millió sebből vérzik, ki tudja, milyen változásokat hoznak a következő hetek-hónapok.

Szóval én csak azt akartam mondani, hogy szép és jó dolog a robotok bevetése emberek helyett, és ha ez mondjuk öt évvel ezelőtt merült volna fel, semmi bajom nem lett volna vele, de ha a cikkben példaként említett állami szférában alkalmaznák őket, az a beruházás költsége, a munkanélkülivé váló segélye, a feleslegesség érzése miatt nála kialakuló testi/lelki megbetegedések gyógykezelése, az ő esetleg bedőlő hitele miatti banki díjak emelése, stb. miatt végül a mi zsebünkön csapódna le, amit már így is egyre több minden húz…

Majd ha jobb formába kerül az állam, és a gazdaság önerőből kitermeli a beruházások költségét, akkor majd jöhetnek a robotok.

13 Kincse Sz. Örs 2011. szeptember 19. 16:16

Szerintem ez a klasszikus és érthető, ám irracionális félelem a modernizációtól egy teljesen meggyőző adattal oldható fel legtökéletesebben: tessék összevetni életszínvonal és foglalkoztatottság szempontjából a modernizált országokat az alulmodernizáltakkal. Hol nagyobb a munkanélküliség? Hol nagyobb az elszegényedés?

12 Fejes László (nyest.hu) 2011. szeptember 19. 12:17

@IdegenNyelvŐr: "Nyilván hosszútávon nem éri meg kamu állásokat fenntartani, de az ország egésze szempontájból rövidtávon talán jobb, mint leépíteni." Igen, ez volt a Kádár-rendszer foglalkoztatáspolitikájának lényege.

11 Savior 2011. szeptember 19. 11:19

Hm, kicsit gyorsan írtam, eredménye béna fogalmazás és néhol hiányzó alany-állítmány egyeztetés, de sebaj :)

10 Savior 2011. szeptember 19. 11:17

@IdegenNyelvŐr: Itt azért abba érdemes belegondolni, hogy mi az, ami helyett egy ilyen rendszert alkalmazni lehet. Az elsődleges cél nyilvánvalóan nem az emberek kiváltása, hanem a gépi interfész fejlesztése. Léteznek-e jegyautomaták, van-e netes jegyrendelés, járatinformáció? Ezek pl. olyan területek, ahol nyilvánvalóan nincs bevonva emberi munkaerő, tehát egy intelligens (valóban, nem mint a mosópor) rendszer nem venne el, viszont megkönnyebbítené az emberek életét. Vagy vegyünk mondjuk egy marsjárót, ami lehet, hogy nem napi 10 centit tenne meg, ha lenne benne intelligencia.

Magam sem vagyok annak a pártján, hogy mindent gépekkel helyettesítsünk. Hiszen ahogy írtad is, nem mindenkinek kenyere a kreatív, gondolkodós munka. A jó hír, hogy szerintem (szerencsére!) nem fognak igazán eltűnni az emberi munkák, ha másért nem, mert az ember bizonyos szempontból olcsóbb is, mint a gép. Ha máshogy nem, hát újrahasznosuló nyersanyagból van, és nem olyan fémekből, amit már csak 1-1 bányában lehet fellelni az egész világon... És azt se felejtsük, hogy az ember szociális lény, mindig is szívesebben fog emberekkel kommunikálni, mint gépekkel.

Nem mondom, hogy bennem pl. nincs aggodalom az MI fejlődése miatt, de akkor már előbb fogják a robotok kiszorítani az embert a Terminátorban látott módon, mint a munkájuk elvételével.

9 IdegenNyelvŐr 2011. szeptember 16. 20:07

@tenegri: "Mikor lenne jól időzítve valakinek a munkahelye elvesztése?"

Pont itt van a feloldhatatlannak tűnő szembenállás: a cég szempontjából ekkor adja magát, hogy előrefelé meneküljön azzal, hogy ember helyett gépet alkalmaz, ami hosszútávon költséghatékonyabb lesz, rövidtávon persze lényeges kiadással jár. A dolgozó számára viszont ekkor a legrosszabb, mert lényegesebben nehezebben talál új munkalehetőséget.

Nyilván hosszútávon nem éri meg kamu állásokat fenntartani, de az ország egésze szempontájból rövidtávon talán jobb, mint leépíteni. Mert akit kirúgnak és nem talál gyorsan állást (erre manapság jó esélye van), az gondban lehet pl. a hiteltörlesztéssel, ami problémát jelent a banknak is, a bank viszont a veszteséget mire kettőt pislantunk szétosztja a többi ügyfél közt, azaz köztünk. Kell ez nekünk? Dehogy kell.

Akinek állása van, az fogyasztóként megjelenik a piacon, vásárol, ezzel elősegíti cégek, szolgáltatók túlélését, hozzájárul a gazdaság működésének fenntartásához. Aki segélyre szorul, az jóval szolidabban fogyaszt, így negatívan hat a gazdaságra. Ha a gazdaság nem teljesít jól, akkor meg jönnek az adóemelések. Kell ez nekünk? Dehogy kell – ma mégis bejelentettek többek közt egy áfaemelést…

Szóval tömegesen kéne (nem kamu) munkahelyet teremteni, de ez ellentétes a cégek spórolási céljával. Ezt kéne valahogy feloldani.

8 tenegri 2011. szeptember 16. 15:04

@IdegenNyelvŐr: Mikor lenne jól időzítve valakinek a munkahelye elvesztése? Ez nem igazán időzítés kérdése. Ha valaki olyan munkát végez, amire nincs igény vagy olcsóbb megoldással is ki lehet váltani, akkor a foglalkoztatása _nem gazdaságos_. Pont gazdasági válságban nehéz megmagyarázni egy nyilvánvalóan gazdaságtalan dolog fenntartását. Ezzel a logikával a válság megoldása a kamu munkahelyek létrehozása lenne, amelyekre valójában nincs is igény és se nem olcsók, se nem hatékonyak. Attól nem lesz több elosztható jövedelem a világban, ha az egy szem markológép munkáját inkább 50 talicskás-lapátos kubikossal végeztetjük, vagy ahelyett, hogy a felbontott útburkolat körüli szalagkorlát végét egy oszlopra akasztanánk, inkább két emberke kezébe nyomjuk, akik egész nap ott ácsorognak vele (sajnos láttam ilyet). Ugyanígy az sem javítja a gazdaság helyzetét, ha havi 150-200 ezret költünk egy MÁV ügyfélszolgálatosra, mikor kevesebb pénzért egy gép is elvégezhetné a munkáját, s a megspórolt pénzt valami megtérülő befektetésre költhetnénk (pl. akár arra, hogy átképezzük az ügyfélszolgálatost valami olyan tevékenységre, amivel előrébb viszi a gazdaságot). Nyilván a gépesített, automatizált munkákat korábban végzők "kihalása", átképzése időbe telik, de ezt az átképzést inkább kell minél hamarabb elkezdeni (lehetőleg még akkor, mikor még nem tudják gépekkel kiváltani őket, de már látszik, hogy ez hamarosan megtörténik), mint halogatni, hogy aztán még nagyobb pofáraesésben legyen részük.

7 IdegenNyelvŐr 2011. szeptember 16. 13:22

@tenegri: Igen, ezt elfogadom, a világ fejlődik és változik, nem is ezzel van a problémám, hanem ahogy az első hozzászólásomban is írtam: az időzítéssel. Jelenleg olyan rég nem látott gazdasági helyzetben van az ország, ahol a fejlesztések, beruházások szinte nullára estek vissza, munkahelyek nem hogy teremtődnének, hanem tömegesen szűnnek meg, a hitelezés szinte leállt A kiút egyelőre nem látszik. Aki most elveszti az állását, csekély eséllyel talál másikat.

A robot általi kiváltás nem a jól kereső vezető, döntéshozó réteget, hanem az alsóbb szinteket érintené, azokat, akiknek jó eséllyel hitelt is kell valamiből törleszteniük, és akikre az utóbbi időben még a kormányrúd is eléggé rájár,

Egy ilyen helyzetben a további munkahelyek megszüntetésének még a lehetőségét is kerülni kéne szerintem.

6 tenegri 2011. szeptember 16. 12:17

@IdegenNyelvŐr: Lépj egyet hátrébb és kicsit messzebbről nézd a kérdést. Bizonyos tevékenységekre, munkákra valamikor igény van, aztán egy idő után különböző okokból ez az igény megszűnik. Természetesen egyes embereknek, akik épp az adott tevékenységet végezték ez nem biztos, hogy jól esik - ezt nem lehet teljesen kizárni. Na de erre hivatkozva mesterségesen fenntartani az "igényt" botorság. Pl. a mosónők bizonyára nem repestek a mosógépek elterjedésekor, bizonyára számosan el is vesztették a munkájukat, s ma már szinte nincsenek is. Gondolod, hogy tenni kellett volna valamit a mosógép feltalálója ellen? Vagy mit szóljanak az írnokok, aszfaltdöngölők, kubikosok, gályaevezősök, szekeresek, mozdonyfűtők és hasonlók? Felejtsük el a nyomtatást, mert a könyvmásolók munka nélkül maradnak? Ne használjunk vízvezetéket, mert mi lesz így a vízhordókkal? Ha nem találnak maguknak hasznosabb tevékenységet, természetesen rossz lesz nekik. De ha valaki tudása, munkája egyszerűen nem elég értékes és hatékony többé... Ha úgy pumpáljuk bele mégis a pénzt, hogy nem állít elő értéket, akkor csak sokkal nagyobb lesz az anyagi veszteség.

5 IdegenNyelvŐr 2011. szeptember 16. 11:36

@tenegri: Ez jól hangzik, de ha ez így működne a gyakorlatban, akkor gombamód szaporodnának az új, kreatívnál kreatívabb vállalkozások. Ezzel szemben az emberek jó része még mindig az államtól vagy bárki mástól várja a segítséget, ill. tőkéje sincs az új vállalkozás beindítására. Hitelt meg ki vesz fel (és ki kap) manapság? De ez nyilván nem a tudomány problémája, hanem társadalmi, politikai és gazdasági kérdés.

Ha a gépesítés segíti az ember munkáját, az valóban jó, mert tud mással foglalkozni mellette a munkakörében, és kap érte fizetést. Ha viszont feleslegessé teszi az embert, akkor nem kap fizetést, és akkor hiába foglalkozik olyannal, amivel szeretne (pl. naphosszat olvasni), ha nem tud belőle pénzt csinálni és megélni.

4 IdegenNyelvŐr 2011. szeptember 16. 11:27

@Lalika: Az ideális az lenne, ha az előállításhoz új munkahelyeket teremtenének, de a robotok bevetésével nem vennének el munkahelyeket mások elől. Ez persze nehéz feladat, ha pont ez a cél. Megoldás lehet, ha exportra gyárt csak.

Hazai viszonylatban kétlem, hogy a munkáját elvesztő adóhivatali ügyfélszolgálatos állást találna a "robotgyárban", vagy annak származtatott területein, főleg úgy, hogy mire elveszti az állását, a teremtett munkahelyek már jórészt be vannak töltve. Ráadásul ahhoz, hogy nyereséges legyen a cég, sokkal több embert kellene robotra cserélni, mint ahányan részt vesznek az előállításában (vagy nagyon drágán kéne adni, amit a piac nem biztos, hogy elbírna). Korántsem lennék biztos abban, hogy egyensúlyban maradna a teremtett és elvesztett munkahelyek száma.

Egy fukusimai esetben meg erősen kétlem, hogy a robotot nem emberek irányítják egy távoli központból, mert nem hiszem, hogy egy ilyen speciális (remélhetőleg egyedi) feladatkörre érdemes lenne egy robotot (vagy akárcsak szoftvert) készíteni, hiszen idő (és talán pénz) sincs rá, de elegendő tapasztalat sincs ahhoz, hogy fel tudják készíteni minden eshetőségre, hogy a helyszínen tudjon saját döntéseket hozni. Emellett leraknák a robotot a helyszíntől biztonságos távolságra, mondjuk kétszáz km-re, aztán jusson el oda magától, és oldja meg a feladatot önállóan, emberi irányítás nélkül. Ez kizárt.

Tehát senki munkahelyét nem vette el, csak épp azok az emberek nem a helyszínen dolgoznak, hanem biztonságos távolságban. Ez így OK. De a pénztáros meg az ügyfélszolgálatos nem ez a kategória.

3 tenegri 2011. szeptember 16. 10:48

@IdegenNyelvŐr: Nem értek egyet. Amit automatizálni lehet, azt érdemes is automatizálni, s az embereknek nem kell olyasmivel favágóskodniuk, amit egy gép is elvégezhet, hanem foglalkozhatnak értelmesebb, kreatívabb és hatékonyabb dolgokkal. Kb. olyan ez, minthogy az emberek által birtokolt tudás- és ismeretmennyiség mindig és mindenhol nagyjából állandó, csak mindig más területen helyezkedik el. Azáltal, hogy automatizálunk dolgokat, lehetővé tesszük, hogy azokat gyorsabban és hatékonyabban letudhassuk, s olyan tevékenységekkel foglalkozzunk, amikre korábban nem jutott időnk és energiánk. Enélkül még mindig barlangban laknánk és bogyókat gyűjtögetnénk egész nap :)

2 Lalika 2011. szeptember 16. 10:12

@IdegenNyelvŐr: húha... szerintem a főbenjáró bűn kifejezés igen csak erős.

Gondolj már bele két dologba: ha nem nálunk fejlesztik, akkor máshol fejlesztik. Ha itt fejlesztik és jól megy, akkor egy csomó embernek ad munkát a marketingtől a programozókon át a dobozolásig. Plusz adóbevételek folynak be az eladásokból. Plusz derivatív termékek készülnek. Azokból újabbak. stb. Ha nem itt készül, akkor máshol, és, mondjuk, egy amerikai fejlesztésű programmal találkozol legközelebb a pályaudvaron. Az jobb?

Másrészt: azt mondod, hogy a kutatók ne fejlesszenek ki pontosabb technológiákat az ember-gép kommunikációra, a mesterséges intelligenciára, mert ezzel emberek vesztik el a munkájukat. Csakhogy azt nem látod, hogy a tudományos haladásnak ez az egyik oldala csak, hogy az emberi élettér a haladással nagyjából hasonló ütemben rendeződik át! A másik oldala, hogy az átlagéletkor 70 felett van, pedig egy évszázada alig volt több, mint feleannyi! "És tessék," mondhatnád, "itt ez a sok nyugdíjas, akit el kell tartani..." És akkor még nem is beszéltünk arról, hogy te miért embert zavarnál be a fukusimai reaktorba takarítani, ha ezt egy ilyen fejlett program is el tudná végezni (és még ezer meg egy gyakorlati példát tudnék mondani).

Nem, nem a tudománnyal van a gond, hanem a politikával. Nem a tudományos eredményekre kell fújni, hanem a meggondolatlan, populista handabandázásra -- amiatt mennek el a munkahelyek, nem az új tudományos eredmények miatt.

1 IdegenNyelvŐr 2011. szeptember 16. 09:51

Szép, szép, hogy már ilyen szinten van a technológia, de…

Szerintem a mai világban főben járó bűn olyan robotot kifejleszteni, ami ahelyett, hogy csak megkönnyítené, meggyorsítaná az ember munkáját, egy az egyben el is veszi előle a munkalehetőséget – akkor már inkább olyan robot kéne, ami munkahelyet teremt.

Gazdaságilag is káros lenne az ember kiváltása, hiszen a robot után – gondolom – nem kéne járulékokat, szja-t fizetni, de cserébe az általa kiszorított embernek valószínűleg még segélyt is kéne folyósítani, mert hogy az egymillió új munkahely teremtése még várat magára…

Információ
X