-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Azt régóta tudjuk, hogy a betűtípusok képesek különböző érzelmeket, érzeteket kiváltani, de ki gondolta volna, hogy még az olyan elcsépelt fontok között is lehet különbség, mint az Arial és a Times New Roman?
Egy 2008-as tanulmány azt vizsgálta, hogyan hatnak ránk tudat alatt a betűtípusok. A kutatók két szatirikus szöveget választottak a New York Timesból, és mindkettőt kinyomtatták Times New Roman és Arial betűtípussal is, azonos betűméretben.
A kinyomtatott cikkeket véletlenszerűen kiosztották 102 egyetemi hallgató között. Nekik az írás elolvasása után néhány minősítés mentén értékelniük kellett a szövegeket. Kiderült, hogy akik a Times Nem Romannal olvasták, azok viccesebbnek és dühösebbnek találták a szöveget azoknál, akik Ariallel nyomtatva kapták. A humor és a düh pedig éppen a szatíra jellemzője.
Forrás